Patai József
| Patai József | |
| Született | 1882. január 5. Gyöngyöspata |
| Elhunyt |
Givatayim |
| Állampolgársága | izraeli |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Nahalat Yitzhak Cemetery |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Patai József (héberül: יוסף פטאי, születési nevén Klein József,[1] álneve: Secundus, Gyöngyöspata, 1882. január 5. – Givatajim, 1953. február 21.) zsidó származású magyar író, költő, műfordító, folklorista.
Életrajza
Patai József 1882. január 5-én született Gyöngyöspatán (más források szerint Nyitrán) Klein Mór és Braun Janka gyermekeként. Elemi iskoláinak elvégzése után Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen, Huszton, Nyitrán és Szatmáron, ezután egy évig a budapesti rabbiképzőben, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult. 1907-ben doktori diplomát, 1908-ban tanári oklevelet szerzett.
1908–1921 között budapesti gimnáziumi tanár. 1912-től a Múlt és Jövő című zsidó folyóirat szerkesztője volt. 1940-ben kivándorolt Palesztinába. A hazai és külföldi zsidóság körében széles körű, cionista szellemű, a zsidó nemzeti öntudat felkeltését célzó tevékenységet folytatott. Külföldi kézirattárakban a középkori héber költők ismeretlen alkotásait kutatta fel. Szerkesztette a Magyar-Zsidó Könyvtárat, a Magyar Zsidó Almanachot.[2]
Felesége Ehrenfeld Edit volt, akit 1909. május 6-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[3]
Főbb munkái
- Sáásué Alumim (héber versek, Budapest, 1902)
- Babylon vizein (versek, Budapest, 1906)
- Bajza és Lessing (Budapest, 1907)
- Templomi énekek (Budapest, 1910)
- Héber költők (I – V., műfordítások, Budapest, 1910 – 12)
- Sulamit, látod a lángot? (versek, Budapest, 1919)
- A föltámadó Szentföld, (Budapest, 1926)
- Herzl (életrajz, Budapest, 1932)
- Patai József összegyűjtőtt művei (I – III., Budapest, 1938)
- Sirim (héber költemények, Tel-Aviv, 1946)
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 11856/1904. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 340. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 30. oldal 31. sor
- ↑ Az első évfolyam (1911) online
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 453/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Gyöngyöspata honlapja
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
