Paréjpoloska
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eurydema oleracea Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paréjpoloska témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paréjpoloska témájú médiaállományokat. |
A paréjpoloska (Eurydema oleracea) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjéhez, a poloskák (Heteroptera) alrendjéhez, ezen belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendágához és a címeres poloskák (Pentatomidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A paréjpoloska egész Európában általánosan előfordul és gyakori.
Megjelenése [szerkesztés]
A paréjpoloska 6-8 milliméter hosszú. Igen kontrasztos színezetű: zölden vagy kéken csillogó, fémfényű, sötét alapon sárga, vörös vagy narancsszínű, néha fehér pontok, foltok helyezkednek el. Sok színváltozata ismert. Alapszíne nyáron világosabb, ősszel és télen sötétebb, a következő tavasszal azonban újra kivilágosodik. Színe az egyedfejlődés során is változik: a világos foltok eleinte sárgák, majd sötétednek, végül vörösek lesznek.
Életmódja [szerkesztés]
A paréjpoloska külterjesen gondozott, gyér növényzetű rétek lakója. A rovar növényekek, de főképpen a káposztán szívogat. Olykor állati táplálékot is fogyaszt.
Szaporodása [szerkesztés]
Párosodás után a nőstény kis halmazokban növények levelének felszínére rakja petéit. A lárvák júniusban kelnek ki, és főleg keresztesvirágú növényeket keresnek fel. Az 5. vedlés után az állatok ivarérettek.
Kártétele [szerkesztés]
A teljesen kifejlődött lárvák tavasszal bújnak elő téli rejtekükből, és főleg káposztafélék nedveit szívogatják.
Védekezés [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
