Címeres poloskák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Címeres poloskák
Acrosternum hilare
Acrosternum hilare
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Család: Pentatomidae
Leach, 1815
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Címeres poloskák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Címeres poloskák témájú kategóriát.

A címeres poloskák (Pentatomidae) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe, ezen belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) öregcsaládjába tartozó család.

Világszerte több mint 6000 címeres poloskafaj ismert, közülük mintegy 60 él Európában, mindenekelőtt Dél-Európában. A fajok meghatározása meglehetősen nehéz.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címeres poloskák a világon szinte mindenhol előfordulnak, majdnem minden éghajlati övezetben; a legtöbb fajuk a trópusokon él.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címeres poloskák testhossza fajtól függően 5-45 milliméter között van. Testük laposabb, mint más rovarcsoportoké. A címeres poloskák családjának jellemzője az előháthoz csatlakozó nagyméretű pajzs. E rovaroknak mozgatható szipókájuk van, amit előre tudnak nyújtani, hogy átdöfjék zsákmányukat vagy táplálékukat. Ha nem használják a szipókát, akkor a testük alá húzzák. Két pár szárnyuk van, az elülső pár jellegzetes félfedő. Az állatok összetett szemmel rendelkeznek. Az állatok színének élénksége a környezettől és a táplálék típusától függ. Így például a poloskák ősszel és télen sötétebbek, mint tavasszal és nyáron.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E poloskafajok magányos lények. A címeres poloskák fajtól függően lehetnek ragadozók vagy növényevők. Az élettartam a közép-európai fajoknál átlagosan 1 év.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak helytől függően eltérő; Közép-Európában nyáron van. Egyes fajoknál, udvarlás közben a hímek hangokat adnak ki. A nőstények 10-40 petét tartalmazó halmokat raknak. A peték kifejlődése a hőmérséklettől függ, hidegben hosszabb ideig tart. Közép-Európában 4-5 hónapig tart. A nőstények védelmezik petéiket és lárváikat.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.