Papp László (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2019. július 10., 15:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Papp László
Született1903. szeptember 25.
Hajdúszoboszló
Elhunyt1973. május 22. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiPapp Zsolt
Foglalkozása
  • régész
  • néprajzkutató
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1925, jogtudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (16-1-72)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Papp László (Hajdúszoboszló, 1903. szeptember 25.Budapest, 1973. május 22.) néprajzkutató, régész, történész.

Élete

Iskoláit Pécsett kezdte, majd Kiskunfélegyházára költöztek. A kecskeméti főreáliskolában érettségizett.

1931-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett jogi és bölcsészeti oklevelet. 1923-1932 között A kecskeméti múzeum tiszteletbeli múzeum- és könyvtárőre volt. A kecskeméti múzeumban felkészültsége ellenére sem véglegesítették. 1931-ben fizetés nélküli szabadságra ment. Négy évig Budapesten volt joggyakornok és 1935-ben ügyvédi vizsgát tett. 1936-1937 között a keszthelyi múzeum megbízott muzeológusa volt. 1937-ben ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1938-1943 között a Táj- és Népkutató Intézet és az egyetemi Néprajzi Intézet köré csoportosult néprajzkutatók és jogtörténészek társaságában részt vett a népi jogélet kutatásának megindításában. Része volt a Györffy Kollégium létrehozásában.

A Magyar Ügyvédi Kamara választmányi tagja és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének titkára volt, emiatt 1945 nem alkalmazták. 1955-ig a Dohányjövedék Nikotex üzemnél dolgozott mint tisztviselő. 1958-ban törölték az ügyvédek jegyzékéből. 1958-1964 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, illetve igazgatója nyugdíjazásáig.

Tanya-, népi település- és háztörténettel, népi viselettörténettel, népi jogéletkutatással, had- és vártörténeti kutatással is foglalkozott. Fontos tanulmányokat írt a kecskeméti és a kiskunhalasi tanyavilág kialakulásáról. A Kecskemét közelében végzett középkori falvakat feltáró ásatásai úttörő jellegűek voltak. Ő fedezte és tárta fel a mohácsi csata tömegsírjait.

Művei

  • 1929 A keresztény egyházi élet első nyomai és középkori emlékei Kecskeméten. Kecskemét.
  • 1931 Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki faluk helyén. Néprajzi Értesítő.
  • 1936 A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. Szeged.
  • 1941 Kiskunhalas népi jogélete. Budapest.
  • 1948 Vezérfonal a népi jogélet kutatásához. Budapest.

Források

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html