Oxalil-fluorid
| Oxalil-fluorid | |||
 Az oxalil-fluorid szerkezeti képlete |
 Az oxalil-fluorid pálcikamodellje | ||
| IUPAC-név | oxalil-difluorid | ||
| Más nevek | oxalil-fluorid, etándioil-difluorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 359-40-0 | ||
| PubChem | 9668 | ||
| EINECS-szám | 206-630-4 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2F2O2 | ||
| Moláris tömeg | 94,017 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az oxalil-fluorid a savfluoridok közé tartozó szerves vegyület, az oxálsav fluorozott származéka. Vizsgálják alkalmazhatóságát a felületek maratására használt, nagy globális felmelegedés potenciállal rendelkező anyagok helyettesítőjeként.[1][2]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Oxalyl fluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Method of etching and cleaning using fluorinated carbonyl compounds, US Patent 6635185.
- ↑ Simon Karecki, Ritwik Chatterjee, Laura Pruette, Rafael Reif, Terry Sparks, Laurie Beu, Victor Vartanian, and Konstantin Novoselovc (2001). „Evaluation of Oxalyl Fluoride for a Dielectric Etch Application in an Inductively Coupled Plasma Etch Tool”. J. Electrochem. Soc. 148 (3), G141–G149. o. DOI:10.1149/1.1348263.
