Ugrás a tartalomhoz

Ottó Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2021. március 18., 05:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kategória cseréje alkategóriára)
Ottó Ferenc
Született1904. október 26.[1]
Valkó[1]
Elhunyt1976. november 19. (72 évesen)[1]
Gödöllő[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1926–1931)
SírhelyeGödöllő
SablonWikidataSegítség

Ottó Ferenc (Valkó, 1904. október 26.Gödöllő, 1976. november 19.) zeneszerző.

Élete

Édesapja erdész volt. Érettségi után Milánóban Alfiero Alecconál, majd 1926–31-ben a Zeneakadémián Kodálynál folytatta zeneszerzői tanulmányait. A Budai Dalárda, a Palestrina Kórus és az egyetemi énekkar tagjaként eljutott a skandináv államokba, Németországba, Olaszországba, Lengyelországba, az USA-ba (1937).

József Attila költő barátja volt, több versét megzenésítette, a költő neki ajánlotta Altató című versét. A II. világháborúban amerikai fogságba esett Franciaországban, 1946-ban tért haza. 1949-ben a népi demokrácia elleni szervezkedés vádjával életfogytiglani fegyházra ítélték, 1956 nyarán szabadult, de 1966-ban újból egy év börtönt kapott ellenforradalmi szervezkedés vádjával Pálos Himnusz című művéért, amelynek szövegét Gérecz Attila írta. Balassa-kórusával és József Attila dalával pályadíjat nyert. Egyike azoknak a zeneszerzőknek, akiknek életművét a kommunista diktatúra annullálni kívánta.

Művei

  • Júlia szép leány (opera bem. Operaház 1939)
  • Altató (kantáta Balassa, József A. verseire)
  • Zöld Ilona (gyermekopera és szvit)
  • Magyar Bacchus (vígopera és szvit)
  • Kísérőzene a Garabonciás és a Krétakör színművekhez, Mária siralom, Aratóünnep, Balassa kantáta,
  • Favágó (József Attila szövegére, férfikarra, 1936, vegyeskari átirat, 1937)
  • Fúvósötös
  • Két pasztorál orgonára (1938)
  • Három fantázia régi magyar egyházi népénekekre (orgonamű, 1939)
  • Aratónap (kantáta Illyés Gyula költeménye alapján, 1940);
  • Lengyel millenniumi mise (1965)
  • Karácsonyi pasztorál (1967); Három magyar mise (1967, 1970, 1971)
  • In memoriam Z. Kodály (kürtszóló, bem. New York, 1971)
  • Magyar Miatyánk (bem. Bp., 1972)
  • Rákóczi-oratórium (1974)
  • zenekari és kamaraművek, dalok

Zenei írások

  • Bartók Béla a Cantata profana tükrében, (1936)
  • József Attila-emlékek (1963)

Jegyzetek

Források