Otgontenger-hegy
| Otgontenger-hegy | |
 | |
| Az Otgontenger-hegy 2009-ben | |
| Magasság | 4008 m |
| Hely |  Mongólia |
| Hegység | Hangáj |
| Relatív magasság | 2259 m |
| Típus | gránit |
| Elhelyezkedése | |
 Otgontenger-hegy
Pozíció Mongólia térképén
| |
 é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 97° 33′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 30″, k. h. 97° 33′ 09″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otgontenger-hegy témájú médiaállományokat. | |
Az Otgontenger-hegy a mongóliai Hangáj-hegység legmagasabb hegye, 4008 méteres magasságba emelkedik, régebbi mérések szerint 4021 méteres. A Hangáj-hegység az Övörhangáj nyugati, az Arhangáj déli, és Bajanhongor északi részén húzódik, maga az Otgontenger Zavhan megye déli részén található.
Egy hatalmas gránit intrúzió lekopott maradványa. Az egész hegység egyetlen tagja, ahol állandó gleccser található. A hegy déli oldala a legnagyobb gránitfal Mongóliában.
A név eredete
A mongóliai Otgontenger-hegy otgon szava az etügen egy alakváltozata, mely a „föld szelleme” jelentéssel bír. A régi mongolok sámánhite a Föld tiszteletéből ered, amelyet Etügen anya testesít meg. Az Etügen szó régi jelentése: föld, föld gazdája, föld szelleme. Úgy tartják, a föld védelmezője, Etügen, a növények növekedéséért, szaporodásáért felelős. [1] Az Otgontenger egyéb neveken is ismert: Szümber Uul, Ohirván hairhan (Vajrapáni szentség), Cast cagán Uul (Havas, fehér hegy), Etügen Uul.[2] Az Etügen Uul egyértelműen a türk ötüken (őshaza) szóval azonos.
A hegy tisztelete és története
Mongólia szent hegye, tengrizmus szent helye. A török népek e hegy környékére tették Ötükent, a mitikus őshazát.
Szájhagyomány útján maradt fenn az a népi szertartás, hogy a mongolok jószágaikat felajánlva könyörögnek Etügenhez, a tiszteletnek ez a fajta megnyilvánulása változott az ovoónál bemutatott áldozattá. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy minden egyes helyet, külön-külön, rejtett gazdaszellemmel láttak el. [3] A tibetiek és a mongolok úgy tartják, hogy a természetnek, így a hegyeknek és vizeknek gazdaszellemei vannak. Kegyeik elnyeréséért, kiengesztelésükért áldozatot kell bemutatni az owō áldozati halmoknál.
Az Otgontenger tisztelete a mongolok előtti időkre nyúlik vissza; 3 ovoója ma egyike a mongol nemzet virágzásáért tetterejéért bemutatott állami áldozati helyeknek (törīn tahilgataj). Az Otgontengert örök jégsapka fedi, gazdája Vajrapāṇi buddhista istenség, kinek kéktestű szobra a hegy dísze.
1778-tól mandzsu császári parancsra a mai Ulánbátortól délre elhelyezkedő Bogd hegynek évente kétszer (tavasszal és nyáron) áldoztak, míg az Otgontenger hegynek csupán egyszer, nyáridőben.
1779 óta tisztelik a csúcsot Vajrapāṇi lakhelyeként, 1818-ban lett természetvédelmi terület, 1828-ban nemzeti áldozati hely, 1911-ben pedig a 8. Bogd rendelete alapján a ‘Halhák által tisztelt nemes herceg’ (Xalxīn bišrelt tüšēe gün) címet kapta. Politikai változások, tilalmak miatt 1930-ban a csúcs tisztelete megszakadt.[4]
Jelenlegi helyzet
A rendszerváltás után, 1992-ben az Otgontenger újra természetvédelmi terület, nemzeti áldozóhely lett. A mongol államfő 1995-ben tartotta az Otgontenger első modernkori áldozatát, melyet azóta minden negyedik, 2011-től minden ötödik évben tartanak. A szent hegyet felterjesztették az UNESCO világörökség listájára, de még nem tartozik a világörökséghez.
Hivatkozások
- ↑ Ágnes Birtalan: Helyszellemek kultusza Mongóliában (Őseink nyomán Belső-Ázsiában III.). Hozzáférés: 2020. december 31.
- ↑ Szent hegyek a buddhizmusban. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
- ↑ Ágnes Birtalan: Helyszellemek kultusza Mongóliában (Őseink nyomán Belső-Ázsiában III.). Hozzáférés: 2020. december 31.
- ↑ Szenthegyek a buddhizmusban. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Otgontenger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
