Ugrás a tartalomhoz

Orzovenszky Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 19., 03:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))

Orzovenszky Károly (teljes nevén: Orzovenszky Adolf János Károly) (eredetileg Orzovenszki) (Paks, 1815. április 28.Budapest, 1876. július 12.) sebész, fürdőorvos.

Életpályája

Orzovenszky Károly emléktáblája az Állami Szívkórház falán (Balatonfüred, Gyógy tér 2.)

Apja Orzovenszki Márton, Paks első patikusa, anyja Budai Anna volt. A pesti egyetemen tanult és 1840-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1847-ben feleségül vette Lieder Frigyes festő unokáját, Lieder Friderika hárfást. Két gyermekük született.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Görgei Artúr hadtesténél volt orvos-őrnagy, ezért fogságba került, de 1850-ben megkegyelmeztek neki. Ezután gyakorló orvos volt Pesten. 1853-ban a nyári időszakokra Rimely Mihály bencés főapát kinevezte Balatonfüredre rendes fürdőorvosnak. Itt számos új gyógymódot vezetett be, az úgynevezett birkasavó-kúrát tüdőbetegségre, a balatoni iszapot pedig bőrbetegségek és reumatikus fájdalmak kezelésére használta. (Felesége korai halálát tüdőbaj okozta.) A füredi vendéglősökkel egyeztette a menüt az egészségesebb táplálkozás érdekében, a minőséget rendszeresen ellenőrizte. Betegeit arra ösztönözte, hogy gyógyulásuk érdekében tegyenek vízi- és szárazföldi kirándulásokat. Szorgalmazta, hogy a parti nádast kiirtsák és parkokat alakítsanak ki. Az 1855-ben létrejött első fürdőbizottságnak, valamint 1860-tól a füredi színház építészeti bizottmányának is tagja volt.

Emlékezete

Korábban úgy tartották, hogy sírja a balatonarácsi református temetőben áll, de újabb adatok szerint a Kerepesi temetőben nyugodott feleségével együtt. Emléktáblája a Szívkórház falán és a Honvédszanatórium előtt található. Utcát is neveztek el róla.

Munkái

  • Emetica respectu therapeutico. Dissertatiu inaug. medica. Pestini, 1840.
  • Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, és a gyógyeljárás ismertetése. Pest, 1863. Két rajzzal. (2 kiadás. Pest, 1871. Németül. Pest, 1863. 2. kiadás. Pest, 1866.).

Cikkei a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1853. Füred am Plattensee); a Pesti Naplóban (1856. 269. sz. Orvosi jelentés az 1855. évi Balaton-füredi fürdőszakról, 1871. 176. sz. esti k. Balaton-Füred története); az Orvosi Hetilapban (1863. A Balaton tava gyógytani tekintetben).

Társszerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt Chyzer Kornéllal együtt a Fürdői Lapoknak, amelyet a gyógy- és fürdőhelyek, fürdői társasélet és természettudományok köréből a nagy közönség számára Felletár Emil szerkesztett és megjelent hetenként 1868. május 18-tól szeptember 21-ig Pesten.

Források

További információk

  • Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
  • Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. Paks, Pákolitz István Városi Könyvtár, 2014.
  • Vértes László: Veszprém megye Balaton-partjának orvostörténelméből. Bp., 1999.
  • Lieder Friderika, a reformkor hárfása HarpPost blog
  • Adatok Lieder Friderika életéből HarpPost blog

Kapcsolódó szócikkek