Ugrás a tartalomhoz

Orzovenszky Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orzovenszky Károly
Született

Paks
Elhunyt

Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaLieder Friderika (1847–1864)
Foglalkozása
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1840)
SírhelyeFiumei úti sírkert

Orzovenszky Károly (teljes nevén: Orzovenszky Adolf János Károly) (eredetileg Orzovenszki) (Paks, 1815. április 28.Budapest, 1876. július 12.) sebész, fürdőorvos.

Életpályája

[szerkesztés]
Orzovenszky Károly emléktáblája az Állami Szívkórház falán (Balatonfüred, Gyógy tér 2.)

Apja Orzovenszki Márton, Paks első patikusa, anyja Budai Anna volt. A pesti egyetemen tanult és 1840-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1847-ben feleségül vette Lieder Frigyes festő unokáját, Lieder Friderika hárfást. Két gyermekük született.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Görgei Artúr hadtesténél volt orvos-őrnagy, ezért fogságba került, de 1850-ben megkegyelmeztek neki. Ezután gyakorló orvos volt Pesten. 1853-ban a nyári időszakokra Rimely Mihály bencés főapát kinevezte Balatonfüredre rendes fürdőorvosnak. Itt számos új gyógymódot vezetett be, az úgynevezett birkasavó-kúrát tüdőbetegségre, a balatoni iszapot pedig bőrbetegségek és reumatikus fájdalmak kezelésére használta. (Felesége korai halálát tüdőbaj okozta.) A füredi vendéglősökkel egyeztette a menüt az egészségesebb táplálkozás érdekében, a minőséget rendszeresen ellenőrizte. Betegeit arra ösztönözte, hogy gyógyulásuk érdekében tegyenek vízi- és szárazföldi kirándulásokat. Szorgalmazta, hogy a parti nádast kiirtsák és parkokat alakítsanak ki. Az 1855-ben létrejött első fürdőbizottságnak, valamint 1860-tól a füredi színház építészeti bizottmányának is tagja volt.

Emlékezete

[szerkesztés]

Korábban úgy tartották, hogy sírja a balatonarácsi református temetőben áll, de újabb adatok szerint a Fiumei úti sírkertben nyugodott feleségével együtt. Emléktáblája a Szívkórház falán és a Honvédszanatórium előtt található. Utcát is neveztek el róla.

Munkái

[szerkesztés]
  • Emetica respectu therapeutico. Dissertatiu inaug. medica. Pestini, 1840.
  • Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, és a gyógyeljárás ismertetése. Pest, 1863. Két rajzzal. (2 kiadás. Pest, 1871. Németül. Pest, 1863. 2. kiadás. Pest, 1866.).

Cikkei a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1853. Füred am Plattensee); a Pesti Naplóban (1856. 269. sz. Orvosi jelentés az 1855. évi Balaton-füredi fürdőszakról, 1871. 176. sz. esti k. Balaton-Füred története); az Orvosi Hetilapban (1863. A Balaton tava gyógytani tekintetben).

Társszerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt Chyzer Kornéllal együtt a Fürdői Lapoknak, amelyet a gyógy- és fürdőhelyek, fürdői társasélet és természettudományok köréből a nagy közönség számára Felletár Emil szerkesztett és megjelent hetenként 1868. május 18-tól szeptember 21-ig Pesten.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
  • Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. Paks, Pákolitz István Városi Könyvtár, 2014.
  • Vértes László: Veszprém megye Balaton-partjának orvostörténelméből. Bp., 1999.
  • Lieder Friderika, a reformkor hárfása HarpPost blog
  • Adatok Lieder Friderika életéből HarpPost blog

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2025. március 20.)