Ortutay Elemér
| Ortutay Elemér | |
 | |
| Született | 1916. június 2. Kövesliget |
| Elhunyt | 1997. január 25. (80 évesen) Ungvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Vitéz Gabriella |
| Gyermekei | Ortutay Péter, Ortutay Tamás, Ortutay Mária, Ortutay Jenő, Ortutay Csaba |
| Szülei | Ortutay Jenő, Papp Ilona |
| Foglalkozása | görögkatolikus lelkész, teológiai tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ortutay Elemér (Kövesliget, 1916. június 2. – Ungvár, 1997. január 25.) görögkatolikus teológiai tanár, Ortutay Jenő fia.
Életpályája[szerkesztés]
A Huszt környéki Kövesliget (Drahovo) községben született. Édesapja görögkatolikus lelkész, főesperes volt. A gimnáziumot 1936-ban Beregszászban végezte, majd a teológiát tanult Ungváron, Olmützben és Budapesten. Budapesten doktorált 1941-ben, Ungváron szentelték pappá, ahol feleségével, Vitéz Gabriellával és gyermekeivel élt, és gimnáziumi hittanárként, cserkészparancsnokként, káplánként szolgált. 1945-ben teológiai tanár lett.
Rabsága és üldöztetése[szerkesztés]
Mivel a görögkatolikus egyház betiltásakor nem hagyott fel hitével, a szovjet hatóságok 1949-ben 25 év börtönre ítélték. Vorkután dolgozott előbb szénbányában, majd elgyengülése miatt felszíni építkezéseken 1956-os szabadulásáig. Otthonában nem engedték papként működni, ezért 17 éven át kályhagyárban dolgozott, majd 2 évig raktáros volt. Ez idő alatt folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, és állandóan berendelték az NKVD-re. Ennek ellenére titokban naponta misézett, esketett és keresztelt; ezen kívül gyóntatott, temetett és betegeket látogatott. A lakásán 18 fiatalt készített fel a papi pályára („Egyszemélyes Teológiai Akadémia”), akiket aztán a kazahsztáni Karagandiba (oroszul Karaganda) száműzött Chira Sándor szentelt pappá.
A rendszerváltás után[szerkesztés]
| „ | Engem 1949-ben ítéltek el 25 évi, lágerben eltöltendő kényszermunkára. (...) A magyar cserkészmozgalomban való részvételem, pláne hogy parancsnok is voltam, államellenes ténykedésnek számított, mert a gyűléseken a magyar himnuszt is énekeltük, és „Horthy tanításának” voltam a továbbadója. De a csattanó az volt, hogy az államügyész feltette a kérdést: elismerem-e, hogy mindennap miséztem? Elismertem. Ergo, kiáltott fel bősz haraggal, a vádlott elismerte, hogy december 6-án, január 30-án és április már nem tudom hányadikán is misézett, tehát Horthy és Hitler névnapján, születésnapján és a hatalom átvétele napján... tehát, erkölcsileg támogatta a fasiszta rendszert és képviselőit... | ” |
Miután 1989-től visszaállították jogaiba a görögkatolikus egyházat, ismét hivatalosan is papként tevékenykedett. Cikkei jelentek meg a Kárpáti Igaz Szó, a Pánsíp, a Kárpátalja, az Igen és a Görögkatolikus Szemle hasábjain. 1993-ban megjelentette visszaemlékezéseit Holnap is felkel a nap címmel az Intermix kiadónál.
Életének 81. évében hunyt el Ungváron. 2007-ben Beregszászban emléktáblát avattak tiszteletére. A két és fél évszázadon keresztül folyamatosan görögkatolikus papokat adó Ortutay család utolsó felszentelt papja volt.
Emlékezete[szerkesztés]
2007 óta Beregszászban emléktábla őrzi az emlékét.[1]
Művei[szerkesztés]
- "...holnap is felkel a nap". Emlékeim; Intermix, Ungvár–Bp., 1993 (Kárpátaljai magyar könyvek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Emléktábla dr. Ortutay Elemérnek, Kárpátalja, 2007. március 30. Online hozzáférés
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.
- Ortutay család Archiválva 2014. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kárpátaljai római- és görögkatolikus vértanúk életrajza
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Bertók László–Szarka Sándor: A hit parazsa. Egy görögkatolikus pap küzdelme a KGB-vel a Gulagtól a rendszerváltozásig; Új Levédia, Telki, 2017
