Országos Katolikus Szövetség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. június 21.) ezen a változaton alapul.

Az Országos Katolikus Szövetség a dualizmus végének és a Horthy-korszak első felének országos jelentőségű katolikus egyesülete. Célja az összes magyarországi katolikus mozgalom összefogása és országos szinten való képviselete. 1908 és 1932 között az országos katolikus nagygyűlések szervezője.

Előzmények

1898-ban szerveződött meg az első kimondottan országos jellegű katolikus társadalmi szervezet, a Katolikus Körök Országos Szövetsége, amely 1902-ben Magyarországi Katolikus Egyesületek Országos Szövetségévé alakult át. Ez a szervezet vette fel 1908-ban az Országos Katolikus Szövetség elnevezést.

Szervezete, vezetői

Az Országos Katolikus Szövetség elnöke Zichy János, az 1920-as években a különféle neveket viselő ún. kereszténypárt vezetője, ügyvezető alelnöke Zsembery István egykori főispán, igazgatója Hindy Zoltán, fővédnöke a mindenkori hercegprímás volt.

Tevékenysége

Az Országos Katolikus Szövetség legfontosabb megnyilvánulása az őszi katolikus nagygyűlés volt. Az évente megrendezett nagygyűlések a világháború és a forradalmak éveit leszámítva csak három alkalommal maradtak el: 1912-ben a bécsi eucharisztikus világkongresszus, 1921-ben a második királypuccs, 1930-ban pedig a Szent Imre-év főünnepségei miatt nem szerveztek nagygyűlést. Az OKSZ állította össze a programot, kérte fel a szónokokat és irányította a propagandamunkát.

A nagygyűléseken kívül az Országos Katolikus Szövetség rendezte a többi országos jellegű katolikus megmozdulást is, így évről évre a budapesti úrnapi és Szent Jobb körmeneteket, a püspökszenteléseket, de a kiemelkedő egyházi méltóságok (pl. 1927-ben Csernoch hercegprímás vagy 1930-ban Vass József prelátus, miniszter) temetését is.

Az Országos Katolikus Szövetség szervezte a nemzeti zarándoklatokat. Egy 1908-as püspökkari határozat alapján más szervezet nem indíthatott zarándoklatot külföldre, kivéve Mariazellbe. Az Országos Katolikus Szövetség tevékenységi körébe tartozott még a külföldi katolikus szervekkel való kapcsolattartás, valamint az 1920-as években három hadiárvaház fenntartása is.

Az OKSZ lapja volt 1908 és 1915 között az évente négyszer megjelenő Szövetségi Értesítő, amely még 1920-ban is megélt egy nagygyűlési különszámot. Az 1910-es évek végéig az Országos Katolikus Szövetség kiemelten támogatta az Új Lap című katolikus napilapot. A püspöki kar megbízása nyomán 1927 és 1931 között az OKSZ adta ki a Magyar Katolikus Almanachot.

Elsorvadása

Az Országos Katolikus Szövetséget az 1920-as években számos kritika érte tevékenységének lanyhasága miatt. 1932-ben, az Actio Catholica megalakulásával korábbi funkcióit ugyan elvesztette, azokat - az OKSZ munkatársait átvéve - az AC országos szervezési szakosztálya vitte tovább. Az Országos Katolikus Szövetség formálisan nem szűnt meg, csak 1949-ben oszlatták föl.

Források

Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. (Az Országos Katolikus Szövetség)
Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Bp., 2010.
Gianone András - Klestenitz Tibor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon. Bp. 2017.
Klestenitz Tibor: Az első alföldi katolikus nagygyűlések – egy új rendezvénytípus megszületése. Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1.
Magyar Katolikus Almanach I. Szerk. Gerevich Tibor, Lepold Antal, Zsembery István. Országos Katolikus Szövetség, Bp., 1927. 609–624.
Magyar katolikus lexikon (Országos Katolikus Szövetség)