Oktaazakubán
| Oktaazakubán | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | pentaciklo[4.2.0.02,5.03,8.04,7]oktaazán | ||
| Más nevek | oktaazapentaciklo[4.2.0.02,5.03,8.04,7]oktán; kubaazán; nyolcatomos nitrogén molekula | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 78998-15-9 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | N8 | ||
| Moláris tömeg | 112,05 g/mol | ||
| Sűrűség | 2,69 g/cm³ (várhatóan)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az oktaazakubán a nitrogén hipotetikus allotrop módosulata, képlete N8. Molekulája kocka alakú, a nitrogénatomok a kocka csúcsain helyezkednek el. A kubán származékának tekinthető, amelyben minden szénatom (a hozzá kapcsolódó hidrogénatommal együtt) nitrogénatomra van kicserélve.[2] Elméleti számítások szerint metastabil molekula, mert bár termodinamikailag instabil a kötések feszülése és a magas energiaszintet képviselő N−N kötések miatt, de a molekulapályák szimmetriaviszonyai következtében a molekula kinetikailag stabil marad.[3]
Az oktaazakubán energiasűrűsége (feltételezve, hogy N2-re bomlik) 22,9 MJ/kg,[4] amely ötszöröse a normál TNT-ének. Emiatt (más egzotikus nitrogén allotrópokkal együtt) felvetették robbanóanyagként és nagy teljesítményű rakéta üzemanyag alkotórészeként történő felhasználását.[5] Robbanási sebessége az előrejelzések szerint 15 000 m/s, mely az oktanitrokubánénál – ez a jelenleg ismert legnagyobb robbanási sebességű nem nukleáris robbanóanyag – 48,5%-kal nagyobb.[1]
Kapcsolódó cikkek
- tetranitrogén N4
- Hexazin N6
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Octaazacubane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ a b Agrawal, Jai Prakash. High Energy Materials: Propellants, Explosives and Pyrotechnics. Online: Wiley-VCH, 498. o. (2010). ISBN 978-3-527-62880-3
- ↑ B. Muir: Cubane
- ↑ Ujwala N. Patil, Nilesh R. Dhumal and Shridhar P. Gejji. „Theoretical studies on the molecular electron densities and electrostatic potentials in azacubanes”, 27-32. oldal. [2020. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. július 14.)
- ↑ Mikhail N. Glukhovtsev, Haijun Jiao, and Paul von Ragué Schleyer. „Besides N2, What Is the Most Stable Molecule Composed Only of Nitrogen Atoms?”, 7124–7133. oldal
- ↑ „Exploding the mysteries of nitrogen.”
