Nyitratormás
Nyitratormás (1899-ig Chrenóc, szlovákul Chrenovec) 1960-ig önálló település Szlovákiában, a Trencséni kerület Privigyei járásában, Privigyétől 7 kilométerre keletre. 1919-ig Magyarországhoz, Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. 1960 után a Nyitratormás és Nyitraborosznó egyesülésével létrejött Tormásborosznó településrésze lett.
Fekvése
Privigyétől 7 km-re keletre fekszik. Neve a szlovák chren (’torma’) főnévből származik.
Története
Nyitratormást 1243-ban "Hyrenouch" alakban említik először. 1430-ban "Hernoc", 1773-ban "Chrenovecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok, majd 1244-től Bajmóc várának uradalmához tartozott. 1553-ban malma és 6 portája volt. 1675-ben 25 jobbágy és 3 zsellér háztartás volt a faluban 125 lakossal. 1778-ban 19 jobbágy és 1 zsellérházában 181 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 186 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint " TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel."[1]
Fényes Elek szerint " Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra."[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Chrenócz, kis tót falu, a handlovai völgyben Brusznó felett, 304 r. kath. lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Privigye. E község XIII. században királyi birtok volt. 1430-ban már „Hernócz” a neve és a bajmóczi várhoz tartozik. Kath. temploma a XVI. században épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van. Földesurai mindenkor a Pálffyak voltak."[3]
Népessége
1910-ben 374, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Tormásborosznó 1281 lakosából 1264 szlovák volt.
Nevezetességei
Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 14. században épült. 1947-ben bővítették, berendezése részben 18. századi. 1517-ben készül késő gótikus domborműve a bajmóci múzeumban látható.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.