Nemzeti Színház (München)
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
| Bajor Nemzeti Színház | |
 | |
| A müncheni nemzeti színház | |
 | |
| Település | München |
| Cím | Max-Joseph-Platz (2) |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1818 |
| Építési stílus | neoklasszicista építészet |
| Építész(ek) |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | operaház |
| Elhelyezkedése | |
 Bajor Nemzeti Színház
Pozíció München térképén
| |
 é. sz. 48° 08′ 23″, k. h. 11° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 23″, k. h. 11° 34′ 44″ | |
 | |
| Bajor Nemzeti Színház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Nemzeti Színház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
1803-ig ezen a helyen ferences rendház állott, amelyet a szekularizáció után romoltak le. Mivel a müncheni polgárságban egy ideje erős vágy élt egy tágas operaház után, I. Miksa József építészeti pályázatot írt ki. A pályázatot Carl von Fischer nyerte meg, 1802-ben készült tervének megvalósításához 1811-ben fogtak hozzá. Lajos trónörökös tette le az alapkövet. Az 1818-ban befejezett épület 1823-ban leégett. Már 1825-ben megtörtént Leo von Klenze irányításával az eredeti mintájára a felépített Operaház újbóli megnyitása. 1943-ban bombatalálat érte a színházat és majdnem teljesen romba dőlt. 1963-ban 63 millió márkás költségvetéssel az eredeti mű másaként - beleértve a belső művészi díszítést is - helyreállították.
Csak az alsó timpanon esetében nem másolták az eredetit. Georg Brenninger megbízást kapott az Apolló és a Múzsák című monumentális szoborcsoportjának az elkészítésére, mely 1972-ben került a helyére.
Külső hivatkozások
Irodalom
- Katharina Meinel: Für Fürst und Vaterland. Begriff und Geschichte des Münchner Nationaltheaters im späten 18. Jahrhundert. Herbert Utz Verlag, München 2003, ISBN 3-8316-0242-5
- F. Meiser: Das königliche neue Hof- und Nationaltheater-Gebäude zu München, seine innere Einrichtung, Maschinerie und die angeordneten Feuer-Sicherheitsmaßregeln. Franz, München 1840 (Digitalisat)
- Festliche Oper. Geschichte und Wiederaufbau des Nationaltheaters in München. Hrsg. vom Freistaat Bayern unter Mitwirkung der Freunde des Nationaltheaters E.V. und der Landeshauptstadt München. Geschäftsführung und Redaktion: Paul Schallweg. Verlag Georg D. W. Callwey, München 1964
- Norbert Hierl-Deronco: Der Intendant Karl Freiherr von Perfall, In Briefen aus den Jahren 1863-1870, Krailling, 1992, ISBN 3-929884-03-8
