Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Alapítva	2010. augusztus 11.
Típus	• központi államigazgatási szervek • önálló szabályozó szervek
Jogelőd	Nemzeti Hírközlési Hatóság Országos Rádió és Televízió Testület
Tevékenység	hírközlés, média
Székhely	1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
Vezető	Koltay András
Székház
Elhelyezkedése
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 40″47.50684, 19.02789
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat. Az NMHH elnöke a köznyelvben Médiatörvényként ismert 2010. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján frekvenciadíjakkal, hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatban hozhat rendeletet.

Története

Az NMHH-t 2010. augusztus 11-én hozta létre az Országgyűlés a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel. A konvergens hatóság a médiaszabályozásért felelős Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a hírközlési szektor felügyeletét ellátó Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyesülésével jött létre. Első elnöke, Szalai Annamária 2013. április 12-én elhunyt. Ezt követően a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-i hatállyal Áder János köztársasági elnök 9 évre kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé dr. Karas Monika Zsuzsannát. A hatóság angol nyelvű neve National Media and Infocommunications Authority.

Szervezeti felépítése

Az NMHH hatásköreit három önálló hatáskörrel rendelkező szervén keresztül gyakorolja:

1. Az NMHH szervezetének élén az elnök áll.
2. Az NMHH másik önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Médiatanácsa, amely és amelynek tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.
3. Szintén az NMHH önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Hivatala, amelynek élén az NMHH elnöke által kinevezett főigazgató áll.

Az NMHH-n belül az igazgatóságok és az igazgatóságokhoz tartozó osztályok, továbbá a belső ellenőrzés és az informatikai biztonságért felelős személy közvetlenül az elnök ellenőrzése alá tartozik, de a hírközlési igazgatóság az elnök által kinevezett hírközlési elnökhelyetteshez kapcsolt szervezeti egység.

A főigazgató alá tartozik az NMHH Hivatalának három fő divíziója, amelyek az állami infokommunikációs erőforrásokkal való gazdálkodásért, a hírközlési ágazat felügyeletéért, illetve a médiatörvény által a hivatal hatáskörébe utalt médiaszabályozási feladatok ellátásáért felelősek. Közvetlenül a főigazgatóhoz tartozó szerv a nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH), a Nemzeti Filmiroda, valamint a médiatanács titkársági feladatait ellátó főosztály és az NMHH-n belüli projektek összehangolásáért felelős főosztály.

A média- és hírközlési biztost az NMHH elnöke nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ugyanakkor a biztos a médiatörvény által előírt feladatai ellátása körében nem utasítható. A biztosi hivatal vezetője 2011. március 22-től 2015. április 30-ig dr. Bodonovich Jenő volt. Az ő nyugdíjba vonulását követően, 2015. május 1-jei hatállyal Kastory Edina ügyvédet, jogi szakértőt nevezte ki a biztosi posztra az NMHH elnöke.

Lásd még itt:

Az NMHH szervezetének fastruktúra-szerű ábrázolása

Tevékenysége

Hírközlés

Az NMHH általános feladata a hírközlési ágazatot nézve az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:

1. nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
4. piacelemzést végez,
5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

A kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság látja el. A KFGH az NMHH Hivatalának szervezetében és a főigazgató irányítása alatt álló, önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.

Média

A média ágazatában a legfontosabb feladatokat egy öttagú testület, az NMHH önálló hatáskörű szerveként működő, az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott médiatanács látja el. A Médiatanács gyakorolja a kiemelt hatósági hatásköröket, azonban bizonyos területeken az NMHH egy másik önálló hatáskörű szervének, a Hivatalnak is van hatósági hatásköre (például vezeti a hatósági nyilvántartásokat, elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt tett kérelmeket nem jelentős befolyásoló erejű, illetve nem közszolgálati médiaszolgáltatók esetén, felügyeli a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó, valamint a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó szabályok érvényesülését, stb.). Az NMHH Elnökének mint a hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervének médiaigazgatási ügyekben nincs feladat- és hatásköre (a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító rendelet kivételével). Az NMHH elnökének tisztségét betöltő személynek médiatanács-elnökként – a négy médiatanács-taggal közösen – testületi döntés révén van módja arra, hogy médiaigazgatási ügyekben gyakorolja a médiatanácsot megillető hatásköröket.

Bővebben:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alaptevékenysége a vonatkozó jogszabályok szerint

A Médiatanács

A Médiatanács az NMHH önálló szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés egyetlen listán, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja meg. A tagokra a médiatörvény szerint az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot. A tagok frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznek. Az NMHH köztársasági elnök által kinevezett elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 1) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy 2) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.

A Médiatanács feladatai:

1. ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését a médiatörvény valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között,
2. ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
3. ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
4. a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
5. véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
6. rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
7. állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
8. kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
9. beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
10. szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
11. kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében.

A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg. Elnöke Szalai Annamária lett. Az ő 2013. április 12-i halálát követően a tisztség öt hónapig betöltetlen volt, majd az Országgyűlés 2013. szeptember 9-én Karas Monikát, az NMHH elnökét választotta meg a Médiatanács elnökévé.

Médiatanács elnöke		Médiatanács tagjai
2010-13	Szalai Annamária	2010-19	dr. Auer János, dr. Kollarik Tamás, dr. Koltay András és dr. Vass Ágnes
2013-	dr. Karas Monika
		2020-	Budai László, dr. Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly

Korhatár-besorolás

A jogszabályok kötelezik a televíziókat arra, hogy a legtöbb műsorukat tartalmuk alapján korhatár-kategóriák szerint besorolják. Az NMHH a korhatárjelölések alkalmazásának egységesítése céljából ajánlásban fogalmazza meg a javasolt jelzésekre vonatkozó kritériumokat. Tartalmaikat alapvetően a csatornák sorolják be az egyes kategóriákba, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kérésre a televíziós műsorokat külön díj ellenében, 15 napon belül besorolja. A hatóság a médiaszolgáltatók saját besorolásait ellenőrizheti. Alapvetően 6 kategóriát különböztethetünk meg, de a televízióknak lehetőségük van alkalmazni a gyermekbarát piktogramot is azon műsorszámok esetében, amelyek kifejezetten gyermekeknek szólnak. Ha egy műsor a médiahatóság szerint „Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” (IV. kategória), de a csatorna mégis alacsonyabb kategóriába sorolja be, annak jogkövetkezményei lehetnek: egyrészt a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseiben leírt szankciókat, másrészt a médiatörvény V. fejezetében leírt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. Mozifilmek esetében az NMHH végzi el a besorolást. Az alábbi táblázatban láthatóak a korhatárra figyelmeztető piktogramok, amelyeket a köznyelvben csak „karikáknak” szokás nevezni.

A táblázat a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható

• 
  Gyermekbarát program korhatárkarika
• 
  KN korhatárkarika, televíziós változat
• 
  KN korhatárkarika
• 
  KN korhatárkarika, másik változat
• 
  KN előzetes korhatárkarika
• 
  KN előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  6-os karika, televíziós változat
• 
  6-os korhatárkarika
• 
  6-os korhatárkarika, másik változat
• 
  6-os előzetes korhatárkarika
• 
  6-os előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  12-es karika, televíziós változat
• 
  12-es korhatárkarika
• 
  12-es korhatárkarika, másik változat
• 
  12-es előzetes korhatárkarika
• 
  12-es előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  16-os karika, televíziós változat
• 
  16-os korhatárkarika
• 
  16-os korhatárkarika, másik változat
• 
  16-os előzetes korhatárkarika
• 
  16-os előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  18-as karika, televíziós változat
• 
  18-as korhatárkarika
• 
  18-as korhatárkarika, másik változat
• 
  18-as előzetes korhatárkarika
• 
  18-as előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  X korhatárkarika
• 
  X korhatárkarika, másik változat
• 
  X előzetes korhatárkarika
• 
  X előzetes korhatárkarika, másik változat
• 
  KN korhatárkarika, régi változat
• 
  12 korhatárkarika, régi változat
• 
  16 korhatárkarika, régi változat
• 
  18 korhatárkarika, régi változat
• 
  X korhatárkarika, régi változat

Kritikák

A hatóság működését főleg a 2010 utáni második és harmadik Orbán-kormány befolyásolása miatt érték kritikák. Ezek alapján a szervezet működését és a vezetők kinevezését is a Fidesz-kormány saját igényei szerint határozta meg különféle jogszabályokkal, ennek részeként a tagok 9 évnyi mandátummal lettek megválasztva, elnöknek pedig a Fidesz közeli Szalai Annamáriát tették meg, majd annak 2013-as halála után Karas Monika lett az elnök, aki többek közt Habony Árpád kormányzati tanácsadó ügyvédjeként is ismert volt, miközben még kinevezése idején is 3,6 milliós szerződés kötötte a kormánypárti frakcióhoz. A szervezet hangsúlyosan hozott olyan döntéseket, melyek kormányközeli személyek médiaérdekeltségeinek kedveztek, miközben számos, a magyar médiapiacot súlyosan korlátozó, kormánykritikus médiumokat ellehetetlenítő vagy megszüntető lépés ellenére néma maradt. Ennek egyik szimbolikus jele, hogy elnökként maga Karas is kerüli a nyilvánosságot, és csak ritkán ad interjút.

Kapcsolódó szócikkek

• Második Orbán-kormány#Médiaszabályozás

Források

• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alapító okirata
• 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Külső hivatkozások

• Az NMHH honlapja
• A Médiatanács honlapja
• A média- és hírközlési biztos honlapja
• A Médiatanács blogja