Nematoida

Nematoida
	Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor
	Heterodera schachtii fonálféreg testtájai az Encyclopædia Britannica 11. kiadásában (1911)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Csoport:	Eubilateria;
Csoport:	Ősszájúak (Protostomia);
Főtörzs:	Vedlő állatok (Ecdysozoa);
Törzs:	Nematoida; Lemburg, 1995
Törzsek
	Fonálférgek (Nematoda); Húrférgek (Nematomorpha);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nematoida témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nematoida témájú kategóriát.

A Nematoida a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) csoportjában a vedlő állatok (Ecdysozoa) három fő kládjának egyike két törzzsel.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Valószínűleg a korai kambriumban különültek el egyes szerzők szerint valószínű testvércsoportjuktól, a Panarthropoda kládtól (más szerzők szerint testvércsoportjuk a testvércsoportjuk a Panarthropoda klád és a páncélosférgek (Loricifera) közös őse). Hosszú evolúciós idejük és rendkívüli alkalmazkodóképességük miatt miatt képviselői a Föld gyakorlatilag valamennyi élőhelyén megtalálhatóak. A kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) törzsfája Nielsen et al. szerint:^[1] with provisional placement of Loricifera from Hiroshi et al.^[2]

Ecdysozoa

	Priapulida

	Kinorhyncha

Nematoida

	Nematoda

	Nematomorpha

	Tardigrada

	Arthropoda

Spiralia

Deuterostomia

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Áltestüreges gerinctelenek. Több fontos közös jellemzőjük van az ősszájúak egy másik fő csoportjával, a Scalidophora kláddal:

az elsődleges, kiölthető ormány (introvert) és hogy
idegrendszerük központja (az „agy”) egy garat körüli ideggyűrű.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Változatos életmódú állatok, amelyek közt növények és állatok élősködői, valamint szabadon élő fajok is előfordulnak.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

Két törzsük valószínűleg a kambrium időszakban vált külön.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ (2018. augusztus 22.) „Evolution of the bilaterian mouth and anus”. Nature Ecology & Evolution 2 (9), 1358–1376. o. DOI:10.1038/s41559-018-0641-0. ISSN 2397-334X. PMID 30135501.
↑ (2015. június 1.) „Phylogenetic position of Loricifera inferred from nearly complete 18S and 28S rRNA gene sequences”. Zoological Letters 1, 18. o. DOI:10.1186/s40851-015-0017-0. PMID 26605063.

Források[szerkesztés]

Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 15.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] (2018. augusztus 22.) „Evolution of the bilaterian mouth and anus”. Nature Ecology & Evolution 2 (9), 1358–1376. o. DOI:10.1038/s41559-018-0641-0. ISSN 2397-334X. PMID 30135501.

[:0-2] (2015. június 1.) „Phylogenetic position of Loricifera inferred from nearly complete 18S and 28S rRNA gene sequences”. Zoological Letters 1, 18. o. DOI:10.1186/s40851-015-0017-0. PMID 26605063.

[1]

[2]