Húrférgek
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor | ||||||||||||||||||
 Kifejlett húrférgek | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Osztályok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Húrférgek témájú kategóriát. |
A húrférgek (Nematomorpha) az állatok országának (Animalia) egyik törzse. Korábbi rendszerekben (pl. Dudich–Loksa-féle állatrendszer Magyarországon) nem alkotott önálló állattörzset, csak a hengeresférgek (Nemathelminthes) egyik osztálya volt. Mára a hengeresférgek törzsét felbontották, és mindhárom idetartozó osztály (fonálférgek – Nematoda; buzogányfejű férgek – Acanthocephala; húrférgek) törzsi rangot kapott. A húrférgeknek mintegy 230 faját ismerjük. Az édesvíziek mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak. A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik.
Anatómiai–élettani sajátosságaik[szerkesztés]
A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is.
Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún. hipodermisz található. A hipodermisz sokszögletű sejtek egyetlen rétegéből áll. Alatta van a bőrizomtömlő, amely csak hosszanti izmokat tartalmaz. Egy vagy két középvonaluk van, oldalvonalaik nincsenek. A kutikulájuk felületén finom vésmények (sculptura) találhatók, melyek fajonként különbözőek, így segítenek a felismerésben. A bőrizomtömlő a középvonalaknak megfelelően 1, illetőleg 2 helyen hosszanti megszakadást mutat. A tengeri fajoknál a testüreg osztatlan, míg az édesvízieknél több üregre tagolódik kötőszövetes falak segítségével (egy hátközépi, egy hasközépi, két félig oldali, két oldali üreg).
Bélcsatornájuk a hasközépi üregben fut végig. Szájuk csúcsi helyzetű, kicsiny, olykor el is záródik. Egész bélcsatornájukon a visszafejlődés jelei mutatkoznak, mert kifejlett állapotban nem is táplálkoznak. A Goriidea osztályban megvan a végbél és nyílása, a végbélbe torkollanak az ivarjáratok is (kloáka). A Nectonematidea osztályban a középbél vakon végződik, utóbél – és így végbél – nincs.
Légző-, keringési és kiválasztószerveik nincsenek. Légzésük diffúz módon, a nedves kutikulán és hipodermiszen át történik. A tápanyagokat a testüregben lévő folyadék szállítja, a kiválasztás pedig sejtek szintjén önállóan történik.
Központi idegrendszerük a bélcsatorna elejét körülfogó ideggyűrűből (garatideggyűrű) és az ehhez kapcsolódó hosszanti hasi idegtörzsből áll. Dúcok nincsenek, az idegsejtek szétszórva helyezkednek el az idegtörzs mentén. Bőrérzékszerveik vannak, melyeket tapintó papilláknak nevezünk. A hímeknek a farki testvégen ivari papilláik is kifejlődtek.
A húrférgek váltivarúak, ivarszerveik párosak. A hímek testvége egyes nemekben kétkaréjú, a nőstényeké mindig csak egykaréjú (ivari dimorfizmus). A hímek heréje a félig oldali testüregöbölben helyezkedik el, és a vezetékük a végbélbe torkollik (kloáka). A petefészkek az oldali testüregöblök falán fejlődnek, egymás után, sorban.
Egyedfejlődésük a következőképpen történik. A megtermékenyített petéből lárva fejlődik, amelynek fején szúró-fúró tövisek találhatók egy kiölthető-visszahúzható, ormányszerű képletben, az ormány végén pedig két horogkoszorú. A lárva valamilyen vízi rovar (pl. kérész, árvaszúnyog) lárvájába fúrja be magát, és ott betokozódik. Vagy a lárvát, vagy a belőle kifejlődő imágót eszik meg más, ragadozó vagy dögevő rovarok. Egyes húrférgek a növényeken tokozzák be magukat, és növényevő rovarok eszik meg őket (pl. szöcske, sáska, tücsök). A gazdában a húrféreglárva fokozatosan átalakul: féreggé fejlődik, eléri a végleges, kifejlett testméretet, de az ivarérettséget még nem. Hazánkban a húrférgek gazdái elsősorban futrinkafélék (Carabidae), dögbogárfélék (Silphidae) és gyászbogárfélék (Tenebrionidae), de lehetnek még egyenesszárnyúak és pókok is. A kifejlett féreg elhagyja a gazdaállatot, és vizes környezetbe kerülve párzik, majd szaporodik.
Rendszerezésük[szerkesztés]
A húrférgeket korábban két rendre osztották. A két korábbi rendet emelték osztályi rangra.
Gomolyférgek osztálya – Goriidea[szerkesztés]
Csak hasoldali középvonaluk van, testüregük öblökre tagolt, kloákájuk van. Legismertebb hazai fajuk a közönséges húrféreg (Gordius aquaticus), amelyet egyes helyeken a népnyelv „víziborjúnak” nevez.
Tengeri gomolyférgek osztálya – Nectonematidea[szerkesztés]
Háti és hasi középvonaluk van, testüregük nincs öblökre tagolva. Utóbelük hiányzik, ivarmirigyeik páratlanok. Tengeri állatok, testükön úszósertékkel. A Nectonema agile Észak-Amerika és Észak-Európa parti vizeiben, illetve a Földközi-tengerben él.
Források[szerkesztés]
- Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
