Nátrium-fluorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-fluorid
Nátrium-fluorid
Általános
Magyar név Nátrium-fluorid
IUPAC név Sodium fluoride
Egyéb nevek
Képlet \mathrm{NaF}\,\!
Moláris tömeg 41,98817 g/mol
Megjelenés Fehér kristályok
CAS-szám [7681-49-4]
EINECS (EG) szám 231-667-8
EG-Index szám 009-004-00-7
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,8 g/cm3 (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben 4,22 g/100 ml (18°C)
Olvadáspont 993 °C (1266 K)
Forráspont 1700 °C (1973 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő kJ/mol
Moláris hőkapacitás J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Mérgező (T) Hazard T.svg
R-mondatok R25, R32, R36/38
S-mondatok S22, S36, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám WB0350000
Rokon vegyületek
Azonos anion Fluoridok
Azonos kation A nátrium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Nátrium-fluorid egy ionos vegyület NaF képlettel. Színtelen, szilárd anyag, melyet főleg fluoridforrásként használnak különböző célokra. A nátrium-fluorid kevésbé drága és higroszkópos, mint a kálium-fluorid, ennek ellenére a kálium-fluoridot szélesebb körben használják.

Kémiai szerkezet és felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NaF kristályszerkezete hasonló a nátrium-kloridéhoz, melyben mind a Na+ és a F oktaéderes elrendeződést mutat.[1]

Gyakran használják fluoridok előállításának reagenseként. Más fluoridokhoz hasonlóan szerves szintetikus deszililezési reakciókban használják.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nátrium-fluoridot a fogszuvasodás megelőzése érdekében tabletta kiszerelésben hozzák forgalomba.

A fluoridsókat széleskörűen alkalmazzák fogszuvasodás elleni védelemben. A legtöbb fogkrém hasonló célból tartalmaz nátrium-fluoridot.

A nátrium-fluorid a fogzománcot ellenállóbbá teszi a savakkal szemben, melyeket a plakkokban lévő baktériumok cukrokból állítanak elő, elősegíti a re-mineralizációt, gátolja a fogszuvasodást okozó mikroorganizmusok savtermelését és tevékenységét. A fluorid kalcium-foszfáthoz való nagyfokú affinitása következtében minden kalcium-foszfát tartalmú szövetbe beépül. A csontokba beépülő és ott felhalmozódó fluorid növeli az apatitkristályok méretét, csökkenti oldékonyságukat, ezáltal csontstabilizáló hatású. A fogzománc hidroxi-apatit kristályaiban is helyettesíteni képes a hidroxil-csoportot, így savaknak ellenállóbb zománc alakul ki. Az elfogyasztott fluor növeli a nyál fluortartalmát, ez elősegíti a nyál által végzett remineralizációt.

A nátrium-fluoridot használják antibiotikumokban, patkánymérgekben és kerámiákban.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii fluoridum néven hivatalos.

Hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.