Ugrás a tartalomhoz

Mátyásfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 13:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Mátyásfalva (Môťová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
RangZólyom városrésze
Első írásos említés1401
PolgármesterMiroslav Kusein
Irányítószám962 21
Körzethívószám045
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mátyásfalva (1886-ig Mottófalu,szlovákul: Môťová, korábban Motovké-Dubravy) Zólyom városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyom központjától 2 km-re délkeletre fekszik.

Története

A régészeti kutatások szerint területén a 9. században szláv település állt. Határában állt a 11. században Zólyom első vára, melynek sorsa nem ismert. Mátyásfalva első írásos említése 1401-ből származik, amikor "Motvafalva" néven említik. 1424-ben "Mothfalva", 1773-ban "Mouttyova" a neve. A zólyomi uradalomhoz tartozó szabadok települése volt. 1588-ban felégette és kirabolta a török. 1828-ban 108 házában 563 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Birtokosa az Eszterházi család volt.

Vályi András szerint " MUOTYOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye sovány, határjának nagyobb része hegyes, káposztás, és kender földgyeit az áradások járják, néhol határja termékeny, és tágas, melly Zólyommal határos, legelője, réttye, erdeje elég, serháza is van."[1]

Fényes Elek szerint " Motyova, tót falu, Zólyom vármegyében, Zólyom mellett: 14 kath., 549 evang. lak., s termékeny határral. F. u. a kamara."[2]

1910-ben 1252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. 1949-óta Zólyom városrésze.

Nevezetességei

  • A Korpona felől Zólyomba tartó főút jobb oldalán egy északnyugatra kinyúló földnyelven állt valaha Zólyom első, fontos középkori erődítménye, melyet a helybeliek "Priekopa" néven ismernek. A várat oklevelek nem említik, fennállása és pusztulása az itt talált leletek alapján a 11. századra tehető. A vár területét a 20. század második felében felparcellázták, területén hétvégi házak sorakoznak.
  • Határában víztározó található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.