Moschellandsbergit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moschellandsbergit

A moschellandsbergit röviden landsbergit, vagy γ-amalgám az ezüst és a higany természetes ötvözete (amalgám), a terméselemek osztályába azon belül a fémek alosztályába tartozó ásvány, amely a higany- és amalgámcsoport tagja. Ezüsttartalma 26-27%, higanytartalma 73-74% körül van. Kristályszerkezetére a kocka vagy néhol az oktaéder a jellemző. Esetenként vaskos tömegeket alkot.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: Ag2Hg3.
  • Kristályrendszere: köbös.
  • Megjelenése: Dodekaéderes kristályok, gyakran kockával vagy deltoidikozitetraéderrel kombinálódva; tömeges, szemcsés halmazok.
  • Sűrűsége: 13,48 g/cm³.
  • Keménysége: 3,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Törése: kagylós.
  • Színe: ezüstfehér.
  • Karcolási pora: ezüstfehér.
  • Fénye: fémes.
  • Átlátszósága: opak.
  • Megmunkálhatósága: kifejezetten rideg, kalapálható

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsony hőmérsékletű, hidrotermás környezetben.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ritka ásvány. Egyes cinnabarit- és higanytelepek ásványa, de megjelenik ezüsttelepekben is. Már 1738-ban leírták borsónyi kistályát a Caroline-bányából, a pfalzi Moschellandsbergből. Magyarországon 1994-ben fedezték fel Rudabánya környékén. Kárpát-medencei előfordulási helyei a szlovákiai Alsósajó. Más lelőhelyei: Sala (Svédország), Kongsberg (Norvégia).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]