Monowitzi koncentrációs tábor
| Monowitzi koncentrációs tábor | |
 | |
| Ország |  Lengyelország |
| Település | Monowice |
| Elhelyezkedése | |
 Monowitzi koncentrációs tábor
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 50° 01′ 52″, k. h. 19° 17′ 29″50.031101°N 19.291500°EKoordináták: é. sz. 50° 01′ 52″, k. h. 19° 17′ 29″50.031101°N 19.291500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monowitzi koncentrációs tábor témájú médiaállományokat. | |
Monowice (más néven Monowitz vagy Auschwitz III) az auschwitzi koncentrációs tábor három főtábora közül az egyik. 1942 októberében létesítették Lengyelországban.
A tábor és annak célja
Monowitzot eredetileg az IG Farben társaság, Buna-Werk gyárának otthont adó munkatáborként alapították, mely a gyárban dolgozó foglyok lakhelyeként is szolgált. Monowitz így a legnagyobb, Auschwitzban üzemelő munkatáborrá vált. A monowitzi foglyok általában szintetikus gumit és folyékony üzemanyagot készítettek a Buna Werke gyárban. Az IG Farben társaság több mint 700 millió márkát (ez körülbelül 1,4 millió dollárnak felelt meg 1942-ben) fektetett Monowitzba. A táborban volt egy munkás-oktató rész is, a nem zsidó foglyoknak, akik megszegték a német munkatörvényt.
Elkülönülése az auschwitzi koncentrációs tábortól
1943 novemberében az SS kijelentette, hogy Auschwitz II-nek (Birkenau) és Auschwitz III-nak (Monowitz) külön koncentrációs táborrá kellene válnia. Heinrich Schwartz SS kapitányt jelölték ki a tábor irányítására, aki 1943 novemberétől 1945 januárjáig vezette a tábort.
A tábor felszabadítása
1945 januárjában a szovjet hadsereg elérte Auschwitzot, Birkenaut és Monowitzt, ahonnan majdnem 7000 foglyot szabadítottak ki, akiknek nagy része halálközeli állapotban volt.
