Menhet, Menui és Merti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranykorona a sírból
Parókadísz rekonstrukciója. Arany, karneol, üveg és jáspis.
Menhet
M
D38
n
h t X2
N17
B1
Menui
m D38
nw
wA i B1
Merti
m D38
rw
ti i B1

Menhet, Menui és Merti három ókori egyiptomi királyné voltak, III. Thotmesz alacsonyabb rangú feleségei közé tartoztak. Feltehetőleg szíriai fejedelmek lányai voltak. Közös sírba temették el őket a Kubbanet el-Kurud vádiban. Nem tudni, rokonok voltak-e; arcuk a kanópuszedényeken nem hasonlít.[1] Kettejük neve nyugat-sémi, egyiküké sem hurri;[2] Merti neve a Márta név legkorábbi feljegyzett formája.[3] Mindhárman viselték az „a király felesége” címet, de valószínűleg csak alacsonyabb rangú feleségek voltak.[4]

A sírt egy sziklamélyedésbe vágták,[5] de bejárata kb. 10 méterrel a vádi talaja fölött található, hasonlóan maga III. Thotmesz Királyok völgye-beli sírjáéhoz.[6] A sít egyetlen, díszítetlen helyiségből állt, melynek területe 5×7,5 méter, magassága 1,5-től 2 m fölé terjed.[6]

A sírt 1916 augusztusában fedezték fel helyi lakosok a Luxortól délkeletre fekvő vádiban, és ki is fosztották,[7] az egyiptomi hatóságok szeptemberben már csak a sírrablók által eldobott tárgyakat találták a sírban. Eredetileg a három temetkezés valószínűleg érintetlenül vészelte át az évszázadokat, de csak a fém- és kőtárgyak maradtak meg, a faanyagokat és magukat a múmiákat megrongálta a fentről beszivárgó víz.[6] A legtöbb megmaradt tárgyat sikerült megtalálni a korabeli régiségpiacon, és nagy részük ma a Metropolitan Szépművészeti Múzeumban található, New Yorkban.[8] A leletek közt találhatóak aranydiadémok, aranyozott saruk, arany-, karneol- és üvegkarperecek (mindegyik karperecen III. Thotmesz kártusa szerepel), edények, Hathor képmásával díszített arany-, ezüst- és üvegtükrök. Egyik fejdíszen sem szerepel a keselyűmotívum, ami a magasabb rangú királynékat megillette.[4]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lilyquist, Proceedings, p.679
  2. Christine Lilyquist, The Tomb of Thutmosis III's foreign wives: A survey of Architectural Type, Contents and Foreign Connections in Proceedings of the Seventh International Congress of Egyptologists, Cambridge 3-4 September 1995; ed. C.J. Eyre, Uitgeberij Peeters, Leuven, 1998. pp.679-680
  3. Nicholas Reeves: Akhenaten – Egypt’s False Prophet. London, Thames & Hudson, 2005. ISBN 0-500-28552-7 , p.60
  4. ^ a b Buzby, Russell, Imperialism in Early New Kingdom Egypt, Kaleidoscope Eyes, p.16 October 2002
  5. H.E. Winlock, The Treasure of Three Egyptian Princesses, Publication of the Metropolitan Museum of Art Department of Egyptian Art, 10 (New York, 1948), pl.1
  6. ^ a b c Lilyquist, Proceedings, p.678
  7. Lilyquist, Proceedings, p.677
  8. Tyldesley, Joyce. Chronicle of the Queens of Egypt. p.111. Thames & Hudson. 2006. ISBN 0-500-05145-3
  • Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, pp. 138–139
  • Christine Lilyquist: The Tomb of Tuthmosis III's Foreign Wives, New York 2004 ISBN 030010121X
  • Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p. 263

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Menhet, Menui és Merti témájú médiaállományokat.