Max Richter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Max Richter egy 1966-ban született, német származású brit zeneszerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Richter zeneszerzést és zongorázást tanult az Edingurgh-i egyetemen, a Királyi Zeneakadémián, továbbá Luciano Berioval Firenzében. Miután befejezte tanulmányait, társalapítója volt egy kortárs klasszikus zenét játszó együttesnek, a Piano Circusnek, amelynek tíz évig volt tagja, Arvo Pärt, Brian Eno, Philip Glass, Julia Wolfe és Steve Reich műveit dolgozták fel. A csapatnak a Decca/Argo kiadónál volt szerződése, és öt albumot adtak ki.

1996-ban együtt dolgozott a Future Sound of London nevű együttessel a Dead Cities című albumon, ahol eleinte csak zongorista volt, később társírója lett a Max c. számnak.[1] Richter következésképpen a következő két évben közreműködött az együttessel, hozzájárulva a The Isness[2] és a The Peppermint Tree and Seeds of Superconsciousness[3] című albumokon.

Továbbá 2000-ben kollaborált a Mercury-díjas Roni Size-al, a Reprazent c. albumon.[4]

2002-ben megalkotott egy 18 számot tartalmazó albumot, a Memoryhouse-t, melyben természeti hangok, hangfelvételek, és idegen nyelvű versfelolvasások is voltak. Bár évekkel elkészülte után került a boltokba, napjainkban ismét kapható. Négy számát (“Europe, After the Rain”, “The Twins (Prague)”, “Fragment“, és “Embers”) felhasználták az Auschwitz: The Nazis and the 'Final Solution' című BBC sorozat 6-ik részében, producere Laurence Rees volt.

2005-ben producer volt Vashti Bunyan Lookaftering nevű albumában.

2006-ban Richter "On the Nature of Daylight" és "Horizon Variations" c. számait felhasználták Marc Forster Stranger than Fiction c. filmjében . Az "On the Nature of Daylight" c. szám továbbá része volt Martin Scorsese 2010-es Viharsziget c. filmjének.

Richter 2007-ben közreműködött a Waltz with Bashir című Ari Folman animáció-dokumentumfilmjében. Az első államokbeli fellépése november 28-án volt a Good-Shepherd Faith templomban, New Yorkban, a Wordless Music Series előadássorozat részeként.

2008-ban szintén producer volt Kelli Ali Rocking Horse c. albumában. Szeptemberben kiadta negyedik egyéni albumát, a 24 Postcards in Full Colourt. Ez az album egy kísérleti kisfájl-gyűjtemény volt mobiltelefonok számára.[5]

2009-ben Max Richter készítette Feo Aladag Die Fremde c. filmjének a zenéjét (Stéphane Moucha-val együtt), és Renato De Maria La prima linea c. filmjének is egyaránt. Richter első kiadott lemezét a Memoryhouse-t azév november 3-án újra felvették a BBC Filharmóniával.

2010-ben Dinah Washington "This Bitter Earth" c. számát Richter feldolgozta "On the Nature of Daylight" cím alatt. Azév júliusában az "On The Nature Of Daylight" és a "Vladimir's Blues" c. számok felhasználásra kerültek a "Dive" nevű kétrészes BBC dráma-sorozatban, amelynek a Bafta-díjas Dominic Savage és Simon Stevens is társírója volt.

Újrakomponálta Antonio Vivaldi Négy évszakját, melyet, 2012-ben kiadott a Deutsche Grammophon lemezkiadó.[6]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Max Richter című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]