Matlekovits Sándor

Matlekovits Sándor
Született	1842. október 12. Pest
Elhunyt	1925. november 30. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus jogász egyetemi oktató közgazdász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881. február 5. – 1884. május 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1894. október 8. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) a magyar főrendiház tagja (1906. május 22. – 1918. november 16.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Matlekovits Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matlekovits Sándor, dr. (Pest, 1842. október 12. – Budapest, 1925. november 30.) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1910, igazgatósági 1925). Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipar-, vízjogi és bányatörvény megalkotása is.

Életpályája

Középiskolai és jogi tanulmányai Budapesten végezte. 1865-ben a pesti egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan magántanára lett. A kiegyezés után, 1867-től az akkor szervezett földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazója, a vámügyek előadója. 1878-ban miniszteri tanácsosi, 1880-ban államtitkári kinevezést kapott, melyről 1889. májusában lemondott és ekkor kapott valóságos belső titkos tanácsosi kinevezést. 1881 és 1887 között az apatini kerület, 1887-1892 között Budapest VII. kerületi, majd 1894 és 1902 között szabadelvű párti programmal a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselője volt. 1905. szeptember 11-én a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki a király. 1907-ben az Országos Iparegyesület elnöke lett.

Ő volt az 1885. évi országos kiállítás elnöke, munkájáért a Szent István-rend középkeresztjét kapta.

Társadalmi megbízatásai

• Elnöke volt az Országos Iparegyesületnek és a Magyar Közgazdasági Társaságnak.

Főbb művei

• Ő szerkesztette a Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor (I – X., Bp., 1897 – 1898) című sorozatot. –
• A magyar örökösödési jog alapelvei (Pest, 1864);
• Magyarország törvényei és országgyűlésének működése nemzetgazdasági tekintetben… (Pest, 1865);
• Pénzügy és államháztartás (Pest, 1869);
• A kereskedelem története (Bp., 1873);
• A részvénytársulati ügy törvényhozói szempontból (Bp., 1874);
• A vasúti különbözeti viteldíjak (Bp., 1875);
• Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig (Bp., 1877);
• Báró Wüllerstorf és a szabadkereskedés meghonosítása az osztrák-magyar monarchiában (Bp., 1890);
• Magyarország államháztartásának története 1867 – 1893 (I – II., Bp., 1894);
• Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye, Szerk. (Bp., 1897-98);
• Die handelspolitischen Interessen Ungarns. In: Beiträge zur neuesten Handelspolitik Österreichs. Leipzig, 1901. 1-60; Online
• A vámpolitika mai helyzete (Bp., 1905);
• Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában (Bp., 1911);
• Iparunk a népszámlálás adatai szerint (Bp., 1916);
• Az új ipartörvényről (Bp., 1922);
• Vámpolitika és vámtarifa (Bp., 1923).

Irodalom

• Gelléri Mór: M. S. élete és működése (Bp., 1908)
• Naményi Ernő: M. S. két emberöltő munkája és eredménye (Bp., 1922)
• Gaál Jenő: M. S. emlékezete (MTA emlékbeszédek, Bp., 1926)
• Hamza Gábor: Emlékezés Matlekovits Sándorra (1842-1925), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagjára.https://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146

Források

• Sturm Albert, szerk: Új országgyülési almanach 1887-1892
• Sturm Albert, szerk: Országgyülési almanach 1897-1901
• Magyar politikai lexikon
• Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

• 1896-os millenniumi ünnepségek