Ugrás a tartalomhoz

Magyarországi kínaiak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. február 11., 13:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. február 11.) ezen a változaton alapul.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A magyarországi kínaiak egyes becslések szerint körülbelül húszezren lehetnek,[mikor?] bár a hivatalos adatok 11-12 ezer főről tudnak.[1][2][3] Budapesten él a térség legnagyobb kínai kolóniája.[4]

Tömeges betelepülésük a rendszerváltás után kezdődött elsősorban üzletnyitás (ruhaüzlet, étterem) és vendégmunka-vállalás céljából. A kínaiak rendszerint le is telepednek az országban, ezért gyermekeiket magyar iskolába járatják. Főként Budapesten, de emellett az ország egész területén élnek.

Történelem

A Kelet-Közép-Európába irányuló kínai bevándorlás az 1980-as években vette kezdetét, bár kínai kereskedők már a 20. század elején is megfordultak a régióban. Az első néhány ezer kínai munkás azután érkezett a térség szocialista nagyvállalataihoz, hogy a szovjet blokk több évtizedes távolságtartás után újramelegítette kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal.

Az igazi lökést azonban nem a vendégmunka lehetősége, hanem a magyar és a kínai állam között 1988-ban köttetett vízummentességi megállapodás adta a migrációnak. Ennek az egyezménynek köszönhető, hogy Magyarországon jött létre a régió legnagyobb, több tízezer fős kínai közössége, és Budapest a kínai diaszpóra régiós hubja, kereskedelmi központja lett.

A legelső hullámban a kínaiak mintegy negyede Pekingből érkezett, később a legtöbben Fucsienből és Csöcsiangból jöttek, a mai kínai közösség legnagyobb részét e két tartomány szülöttei és leszármazottaik teszik ki.[5]

Statisztikai adatok

Az 1992-es, kb. 35-40 ezres csúcshoz képest a Magyarországon tartózkodó kínai állampolgárok száma jelentősen visszaesett a következő évtizedben. Sokan hazamentek, illetve nyugat vagy a régió más országai felé hagyták el az országot, a kétezres évekre már csak 10-15 ezren lehettek. A kínai bevándorlásnak a 2010-es évek elején indult letelepedési kötvényprogram adott új lendületet. Becslések szerint ennek hatására újra 20-25 ezer környékére nőhetett a magyarországi kínai közösség létszáma, bár a kötvényesek közül sokan egyáltalán nem vagy csak időszakosan tartózkodnak az országban. [5]

2007-ben hivatalosan 6800 kínai tartózkodott munkavállalóként Magyarországon. A valóság az érintettek szerint is ennek minimum háromszorosa. Közülük eddig kevesebb mint százan kapták meg a magyar állampolgárságot.[6]

2013-tól lehetőség van úgynevezett letelepedési államkötvényt venni 250 ezer euró névértékben. Eddig 2200 kínai állampolgár vette igénybe, bár azt nem tudni, hogy ebből hányan tartózkodtak eleve Magyarországon.[7] 2017. március 31-ével a letelepedési kötvények programját lezárták.

Kínai vállalatok Magyarországon

Körülbelül száz kínai állami vállalatnak van Magyarországon képviseleti irodája, illetve működő vállalkozása.[forrás?] 1995-ben több mint ezer bejegyzett kínai cég létezett, és harminc olyan piacot lehetett összeszámolni, amelyen döntően kínai termékeket árultak. Nagyobb bevásárlóközpontokat (pl. Asia Center) vásárolnak országszerte. 2006-ban a kínai alapítású cégek száma meghaladta a 3000-et, melynek összértéke 120 millió dollár volt.[8] A kínai cégek 10 ezer munkahelyet teremtettek Magyarországon.[1]

Oktatás, média

Budapesten egy kétnyelvű (magyar–kínai) általános iskola[9] is létesült 2004 szeptemberében,[10] amelyben kétszáznál többen tanulnak.[11][12]

2011-ben Európában egyedülálló módon hat különböző napilap jelent meg kínai nyelven Magyarországon. Ezek közül a legismertebb az Új Szemle, melynek kínai nyelvű weboldala is van.[13]

Ismert magyarországi kínaiak

Jegyzetek

  1. ↑ a b Made in China: érdemes kínaiul tanulni Archiválva 2011. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Metropol, 2011. június 7.)
  2. ↑ „Kitérve a sokakat izgató kérdésre, hogy hány kínai él Magyarországon, a hivatal bevándorlási kérdésünkre azt közölte, hogy »az ázsiai származású bevándorlók tekintetében mintegy húszezer főre tehető a hazánkban huzamosan élők száma«. A BÁH adatai szerint az ázsiai országok állampolgárai közül legnagyobb számban kínaiak élnek nálunk: tizenegyezren.” – Hány kínai él itt hivatalosan? (Index, 2009. január 24.)
  3. ↑ Miért él már csak húszezer kínai Magyarországon? (HVG, 2009. augusztus 18.)
  4. ↑ 200 milliárdért ment Veres Kínába (Index, 2008. október 30.)
  5. ↑ a b Dénes, Előd Fruzsina, Csurgó. „Bejártuk a budapesti kínaiak zárt világát”, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.) (magyar nyelvű) 
  6. ↑ Kínaiak Magyarországon. [2007. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  7. ↑ Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt (Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt, 2015. január 3.)
  8. ↑ www.mediainfo.hu
  9. ↑ Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 5.)
  10. ↑ Összefoglaló a magyar–kínai multikulturális két tanítási nyelvű iskola létrehozásáról Archiválva 2009. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (Oktatási és Kulturális Minisztérium), Harmadik tanévét zárta a két tannyelvű iskola Archiválva 2008. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (a XV. kerület honlapja, 2007. június 26.)
  11. ↑ Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyílt a kerületben Archiválva 2010. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (a XV. kerület honlapja, 2004. szeptember 7.), Látogatóban a kínai–magyar iskolában Archiválva 2010. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (a XV. kerület honlapja, 2005. március 8.)
  12. ↑ Cikk az iskoláról[halott link] (Cikk az iskoláról, 2009. december 15.)
  13. ↑ Virágzik a kínai média hazánkban (Virágzik a kínai média hazánkban, 2015. január 3.)
  14. ↑ Feng Ya Ou Ferenc - kép, 2015. január 3. [Tiltott forrás?]

Források

  • Budapest Főváros Önkormányzata 1997. Jelentés a Budapesten élő kínaiakról
  • Nyíri Pál 2002. „Párhuzamos globalizáció. Kínaiak Magyarországon” In: KovácsJános Mátyás (szerk.) 2000, A zárva várt Nyugat: Kulturális globalizáció Magyarországon. Budapest: Sik Kiadó 138–166
  • Nyíri Pál 1998. „Létezik-e kínai maffia?” Belügyi Szemle 12.
  • Nyíri Pál 1999. New Chinese Migrants in Europe. (Új kínai migránsok Európában)Aldershot: Ashgate
  • Nyíri Pál 2000. „Kivándorolni hazafias? – Peking szerepe a kínai diaszpóra iden-titásépítésében”. In: Sik Endre – Tóth Judit (szerk.) Diskurzusok a vándorlásról.Budapest: MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont – SíkKiadó 82–90
  • OECD 2001. (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) MigrationPolicies and EU Enlargement: The Case of Central and Eastern Europe. (Migrációspolitika és az EU-bővítés: Kelet-Közép-Európa esete) Párizs
  • Sik Endre 1996. „Külföldiek Magyarországon (1995–1997)”. In: Sik – Tóth 1996.9–14.
  • Sik Endre – Tóth Judit 1996. Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest: MTA Poli-tikai Tudományok Intézete Migrációs Kutatócsoport Évkönyve
  • Tóth Judit 1996. „Kína és a kínaiak a magyar sajtóban” In: Sik – Tóth 1996.139–160.178NYÍRI PÁL

További információk

Általános cikkek

Riportok

Videók

Sajtó

Kapcsolódó szócikk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarországi_kínaiak&oldid=22256615”