Magyar Fém- és Lámpagyár Rt.
| Magyar Fém- és Lámpagyár Rt. (Lampart) | |
 | |
| A déli telephely a Kőér utca felől nézve | |
| Típus | gyár |
| Alapítva | 1878 |
| Megszűnt | 2000-es évek |
| Cím | 1103 Budapest, Kőér u. 1-5. |
| Iparág | fémfeldolgozó ipar |
 Magyar Fém- és Lámpagyár Rt.
(Lampart) Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 08′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 08′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Fém- és Lámpagyár Rt. (Lampart) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Névváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A Magyar Fém- és Lámpagyár Rt., későbbiekben különböző neveken Lampart előtaggal, egy nagy múltú budapesti fémipari létesítmény volt Budapest X. kerületében.
Története[szerkesztés]
A gyárat 1878-ban alapította meg a Testory-család. Már 1883-ban részvénytársasággá alakították át Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt. néven.[1] Később Magyar Fém- és Lámpagyár Rt.-ként működött. A gyár kezdetben a mai Cserkesz utca – Kőér (korábban Apaffy) utca – Gergely utca – Kelemen utca által határolt telken működött, de később átterjeszkedett az ettől délre elterülő, Vaspálya utca – Kőér (korábban Apaffy) utca – Cserkesz utca – Lámpagyár utca közötti telekre is. Ez ezt megelőzően az Első Kőbányai Részvény Gőztéglagyár déli oldala volt (a gyár ma már nem létezik).[2]
Termékei elsősorban petróleumlámpák, csillárok, vagonvilágító berendezések, gázrezsók és bronz díszműáruk voltak kezdetben. Elismertségét mutatta, hogy már a századfordulón a gyár csillárjait használta a budai királyi palota, az Országház, és a fővárosi bankok székházai is.[1]
1932-től az üzem része volt a fűtési berendezések-, fürdőszoba-berendezések- és színesfémöntvények gyártásával foglalkozó Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. Ugyancsak 1932-től használta a gyár a Lampart márkanevet. 1935-ben összeolvadt a Fegyver- és Gépgyár Rt.-al, ezt követően a telephely a Fémárú Fegyver-és Gépgyár Rt. része lett. 1947-ben, 12 évi együttműködés után leválasztották a Fegyvergyárról. Több kisebb átszervezést követően 1948-ban sor került az államosítására Lampart Zománcárugyár Nemzeti Vállalat néven. 1951-től Kőbányai Zománcárugyár, 1957-től Lampart Művek, 1959-től – hat vállalat összevonása után – Zománcipari Művek Lampart gyáregysége, 1968-tól Lampart Zománcipari Művek Vegyipari Gépgyára, 1981-től Lampart Vegyipari Gépgyár néven működött. Az üzem az 1950-es években az edénygyártásról fokozatosan átállt a savállóan zománcozott élelmiszeripari és vegyipari gépek és berendezések, tartályok gyártására.[1]
A rendszerváltás túlélte a cég, és 1993-ban kft.-vé alakították (Lampart Vegyipari Gépgyártó és Forgalmazó Kft.). Privatizációjára 1995-ben került sor, ekkor neve Lampart Vegyipari Gépgyár Kft.-re, 1997-ben Lampart Vegyipari Gépgyár Rt.-re változott. A gyár 2000-ben 135 főt foglalkoztatott.[1] A 2000-es években szűnt meg.
Iparvágány[szerkesztés]
A gyár iparvágány kapcsolattal rendelkezett Kőbánya-Kispest felé. A vágány délről, a Kőér utca vasúti átkelőnél ment be a déli telekre, majd a Cserkesz utcát keresztezve átment az északi telekre is.[3] Ugyan vasúti kiszolgálás napjainkban már nincs rajta, maga a vágány – számos gyár iparvágányával ellentétben – nem került elbontásra.
Líra raktárvásárok[szerkesztés]
Napjainkban az északi telek Gergely utca / Kelemen utca sarkán lévő csarnokokba beköltözött a Líra Könyv Zrt. Évente itt is tartja a nagy sikerű Líra raktárvásárokat.[4][5]
Képtár[szerkesztés]
-
Ipari épület (északi telephely) -
Ipari épület (északi telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Ipari épület (déli telephely) -
Líra raktár -
Líra raktárvásár -
Iparvágány bemenet a Kőér utca felől -
A két telephely közötti iparvágány
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Lampart (hvg.hu, 2005. márc. 29.)
- Fejes Balázs: Kőbányai iparvágányok 2. Kőbánya-Kispest – Pestszentlőrinc (villamosok.hu)
- 1895-ös térkép
- 1937-es térkép
- 1940-es évekbeli térkép
