Madách Gáspár
| Madách Gáspár | |
| Született | 1590 Alsósztregova |
| Elhunyt | 1647 (56-57 évesen) Alsósztregova |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyar országgyűlési követ (1622–1622) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Madách Gáspár (Alsósztregova, 1590 k.-Alsósztregova, 1647.[1]) költő, Madách Imre egyik felmenője.
A Madách család sztregovai ágából származott. 1616-tól Nógrád megye szolgabírája, esküdt, országgyűlési követ. 1636-tól alispán. Balassa Simon familiárisa, kékkői jószágainak prefektusa. Rimay János unokaöccse, barátja, tanítványa, költői hagyatékának őrzője; birtokában volt egy versgyűjteménye, melynek darabjait sógora, Ráday András szándékozott kiadni (elveszett). A Rimay-Madách kódex Madách Gáspár másolatában Rimaynak több írását, költeményét tartalmazza. Madách Gáspár kétnyelvű költő; két értekezést írt (a pestisről és a paráznaságról), és cseh nyelvről énekeket fordított. Több Cato-szentenciát versbe szedett, képmagyarázatként verset írt a hét főerényről, a főbűnökről. Néhány versében a manierista verselés durvább eszköztárát alkalmazta: érzéki leírásokat, erotikus utalásokat (Balassa János solymocskájárúl, Bendő Panna). Verstechnikája kezdetleges, ütemérzéke bizonytalan.
Források
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- A magyar irodalom története
- Bene Zoltán: Madách Gáspár - egy XVII. századi verselő[halott link]