Langer Viktor

Langer Viktor
Életrajzi adatok
Született	1842. október 14. Pest
Elhunyt	1902. március 19. (59 évesen) Budapest
Szülei	Langer János
Tevékenység	zeneszerző, zenei író
A Wikimédia Commons tartalmaz Langer Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Langer Viktor (Pest, 1842. október 14. – Budapest, 1902. március 19.) zeneszerző és zeneíró, Langer János zeneszerző fia.

Élete

Pesten született, ahol atyja a lipótvárosi bazilika kántora volt. Fiát a kereskedői pályára szánta; mellékesen nyert 1856-ig a pest-budai hangászegyesület iskolájában (a mai nemzeti zenedében) alapos és többoldalú zenei képzettséget. 1860-ban Volkmann Róbert biztatására szakított az üzleti élettel és Lipcsében másfél évig a konzervatóriumnak tanítványa lett. Itt adták elő azt a nyitányát, melyet Kisfaludy Károly Iréne című szomorújátékához komponált. 1863 júniusában külföldről hazatérvén, előbb zeneoktatással foglalkozott; három évig Orczy Bódog báró (a későbbi színházi intendáns) zenetanára gyanánt Tarnaörsön (Heves megye) tartózkodott; majd a pesti nemzeti színház kardalosa volt. 1866-67-ig a kolozsvári nemzeti színháznak Fehérvár Antal igazgatása alatt másodkarnagya lett. Pestre visszatérve, itt mint zenetanár élt. Orczy báró intendánssága alatt a színi képző (a későbbi országos szinművészeti akadémia) énektanára, 1875-ben a vakok intézetének zenetanára lett. 1876-ban Szegedre hívták az új zeneiskolába tanárnak, melynek csakhamar igazgatója lett és 1883-ig az is maradt. 1884-től Pécsett a színház és a híres dalárda karnagya, a szigeti külváros plébániájának pedig kántora volt. 1889-ben, atyja halálával, ennek állását, a budapesti Szent István-bazilika kántorságát nyerte el, 1895-ben egyszersmind a VIII. kerületi polgári leányiskola énektanára lett.

Első cikke a Pesti Naplóban (1868. márc. Verdi Don Carlos c. operájáról); utóbb az Egyetértés zenebirálója volt; a Reformban (1870. 184. sz. Mozart halotti miséje), az Egyházi Zeneközlönybe is számos cikket írt. Bevezetéssel látta el az 1898. március 15-én megjelent zenei Petőfi-Albumot. Fordított sok klasszikus dal- és karénekszöveget (főleg a Remekirók c. énekgyűjteménybe). Számos zeneművet szerzett; nagy zenekari szimfóniákat (A walesi bárdok sat.) és zongoradarabokat. Több népszínműhöz és Madách Ember tragédiájához szerzett zenét.

Zeneművei

• Zách Klára opera (1870);
• Az ember tragédiája, kísérőzene (1885);
• A becsület szegénye (bemut. Népszínház, 1880);
• Kurucfurfang;
• A walesi bárdok, szimfonikus költemény,
• Vörösmarty: Himnusz (1867: vegyeskarra és zenekarra);
• Ábrányi Emil: Millenáris Himnusz (1896: férfikarra).

Munkái

• Énektan és dalkönyvecske az elemi népiskolák számára. Szeged, 1883. Három rész.
• A zeneelmélet tankönyve. U. ott, 1888.

Szerkesztette a Zenészeti Hetilapot 1872. november 14-től december 29-ig Pesten 7 számát. 1894-ben Erney Józseffel közösen megalapította a Katholikus Egyházi Zeneközlönyt és több évig társszerkesztője volt a Zenelapnak.

Álnevei

Tisza Aladár és Ögyek.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon