Kőudvar felső barlangja
| Kőudvar felső barlangja | |
| Hossz | 4 m |
| Mélység | ? m |
| Magasság | ? m |
| Függőleges kiterjedés | ? m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Zalaszántó |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | tektonikus |
A Kőudvar felső barlangja bazaltban kialakult barlang, amely Zalaszántó szélén, a Tátikán található.
Leírás
A Kőudvar alsó barlangjának közvetlen szomszédságában található, így megközelítése azonos azéval. A kőudvar szintjén nyílik és DNy felé bejárata.
Nevét a kőudvarról kapta. A két itteni barlang közül ez van magasabban. Bejárata 1,2 m magas és 80 cm széles. A bazaltoszlopok dőlésének megfelelően 30°-os lejtésű üreg. Szélessége 80 cm, mindössze középen szűkül össze 40 cm-esre. Alját középre lejtő nagyméretű laza kőtörmelék borítja. Hossza 4 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Helyi jelentőségű kis barlang. További kutatása nem sok reménnyel kecsegtet.
Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagosan létrejövő tektonikus barlangok csoportjába tartozik.
Kutatástörténet
Az 1942. évi Barlangvilágban arról van szó, hogy Margittay Rikárd egy kis felfedező feladatot ajánl a tátikai várromokat felkereső olvasóknak. Ugyanis az 1848-ban kiadott Szerelmey-féle Balaton albuma című könyvben a Tátika romjairól szóló részben az van írva, hogy a vár hegyének oldalában járhatatlan mélységű barlang helyezkedik el, amelyből forrás fakad. Ez a kissé romantikusan hangzó mondat csaknem szóról-szóra megtalálható az 1878-ban megjelent és Jalsovics Aladár által írt könyvben, az 1889-ben kiadott Sziklay-féle kalauzban, valamint az 1909-ben megjelent Szemlér-féle balatoni kalauzban, ami azt a látszatot kelti, mintha a szerzők a közös forrásból írták volna ki a vonatkozó részt, anélkül, hogy meggyőződtek volna valóságáról.
Ezt a gyanút az a tény teszi valószínűbbé, hogy a Dornyay-féle alapos és részletes balatoni kalauz nem említ ilyen barlangot a Tátikán. Mivel saját ismeretei alapján nem tudta eldönteni ezt a megállapítást Margittay Rikárd, ezért azt ajánlotta az olvasóknak, hogy valaki közülük járjon utána a helyszínen a dolognak és állapítsa meg, hogy valóban van-e ott járhatatlan mélységű barlang, amelyből forrás folyik.
1985-ben Eszterhás István fedezte fel, írta le és térképezte fel.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, zalaszántói Kőudvar felső barlangja bazaltban alakult ki, valamint 4 m hosszú és 1 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Irodalom
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 205–206., 215. oldalak és egy fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 17., 18., 21. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 153. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Margittay Rikárd: A Balaton vidékének barlangjai. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 80. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
- Margittay Rikárd: A Balaton-vidék barlangjai. Balatoni Kurir, 1942. július 30. 3. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
