Körmendy János (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. május 2., 01:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
Körmendy János
Született1863. január 15.[1]
Tata[1]
Elhunyt1937. augusztus 15. (74 évesen)[2]
Budapest[3][2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendy János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Körmendy János (Tata, 1863. január 15.[4]Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 15.)[5] színész.

Pályafutása

Törvénytelen gyermekként született, édesanyja Körmendy Juliánna (Szabó Sándor szabómester neje). 1863. január 16-án keresztelték. Bogyó Alajos társulatában lépett fel először 1882. július 10-én, ezután 1884-ben Krecsányi Ignácnál játszott Debrecenben, majd 1885-ben Mészáros Kálmánhoz, 1886-ban pedig Ditrói Mórhoz került. 1889-ben Aradi Gerőnél játszott, 1891-ben pedig visszakerült Krecsányihoz. 1895-től Pozsonyban, 1899-től 1902-ig a szegedi színházban, 1903-tól a Király és a Magyar Színháznál játszott. 1924 és 1929 között kizárólag a Magyar Színházban lépett színpadra. 1926-ban meghívást kapott az Operaháztól. 1929 után nem volt szerződése. 1931-ben a Fővárosi Operettben, 1932-ben a Vígszínházban, 1933-ban pedig a Magyar Színházban láthatta a közönség. Jellemszínészként működött, markáns egyéniségként tartották számon. Szerepelt filmekben is. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Marosi Irén volt.

Fontosabb színházi szerepei

  • Petur bán, Tiborc (Katona József: Bánk bán)
  • Gonosz Pista (Tóth Ede: A falu rossza)
  • Peták (Csepreghy F.: A piros bugyelláris)
  • Háry János (Kodály Zoltán)
  • Gyarmati (Tót leány)
  • Daxelmayer (Aranykakas)
  • Lőrinc (Shakespeare: Romeo és Júlia)
  • Marosán Bogdán (Szabin nők)
  • Falmbeau Seraphin (Sasfiók)
  • Pengő kovács (Sári bíró)
  • Zsifkovics (Sárga liliom)
  • Boltay János (Egy magyar nábob)
  • Kampós (Új földesúr)
  • Bejczi Péter (Búzavirág)
  • Zsiga bácsi (Mihályné két lánya)

Filmjei

  • A szerencse fia (1916) - Varga szabó
  • A koldusgróf (1917) - Stepl kolduselnök
  • Melodie das Herzens (1929) - Kovács édesapja
  • Rákóczi-induló (1933)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Somogyi Lajos: Vecsési életrajzi lexikon és eseménynaptár 1786-1995. [Vecsés], DZL-Kiadó, 1995.