Kruplanicz Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kruplanicz Kálmán
Született1830. szeptember 13.
Esztergom
Elhunyt1900. december 17. (70 évesen)
Esztergom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségefőispán (1894. május 10. – 1900. december 17., Esztergom vármegye)
SablonWikidataSegítség

Krupi és laniczi Kruplanicz Kálmán (Esztergom, 1830. szeptember 13. - Esztergom, 1900. december 17.) királyi tanácsos, főispán, ügyvéd, 1848-49-es honvédhadnagy.

Élete[szerkesztés]

Szülei Kruplanicz Simon prímási uradalmi igazgató, esztergomi táblabíró (1839), Esztergom vármegye országgyűlési követe és Somogyi Franciska.[1] Felesége 1862-től berethei Marton Hermina, gyermekeik Szeréna, Ludovika és Aranka voltak. Testvére Kruplanicz Sándor kéméndi prímási intéző.[2] A család 1647-ben szerzett királyi nemességet.[3]

Végzett jogász, Esztergom megye tiszteletbeli esküdtje lett, majd 1848-ban aljegyző.

1848 augusztus végén közvitéz lett az esztergomi önkéntes nemzetőrcsapatban, mellyel a komáromi várőrséghez került, de később hazatért. 1849 május elején beállt a 17. honvédzászlóaljhoz. Júniusban hadnagy és parancsőrtiszt lett Máriássy János ezredes, az I. hadtest egyik hadosztályának parancsnoka mellett. Állítólag báthori Schulcz Bódog hadsegéde lett mint főhadnagy.

1851-ben hogy el ne fogják, önként belépett az osztrák hadseregbe. A 11. dzsidásezredhez sorozták be. 1858-ban főhadnagyként szerelt le, majd Esztergom vármegye első aljegyzője lett. 1861-ben és 1867-ben a vármegye főjegyzőjévé választották. 1866–1868 között törvényszéki helyettes elnök, 1871-től a vármegye alispánja, majd 1894-től főispánja volt.

Az Esztergom megyei Honvédegylet tagja volt. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat ügyvezető elnöke és a régészeti szakosztály elnöke volt.

Az esztergomi Belvárosi temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]