Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–265

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 2., 01:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Koszmosz–265
GyártóPivdenne
TípusDSZ-P1-Yu
Indítás dátuma1969. február 7.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás
HordozórakétaKoszmosz–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító1969-012A
SCN03675
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–265 (oroszul: Космос 265) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/18) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.

Küldetés

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus-ellen rakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztását, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1969. február 7-én a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,2 perces, 70,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 261 kilométer, az apogeuma 413 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm.

A Koszmosz–257 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1969. március 5-én 91 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források

További információk

Elődje:
Koszmosz–264

Koszmosz-program
1968

Utódja:
Koszmosz–266