Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–1176

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 16., 05:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Koszmosz–1176
TípusUSZ–A
Indítás dátuma1980. április 29.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér 90. sz. indítóállása
HordozórakétaCiklon–2

COSPAR azonosító1980-034A
SCN11788
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–1176 a szovjet USZ–A aktív radarfelderítő műhold második tesztrepülése volt.

Küldetés

A szovjet Legenda (oroszul: Легенда) tenferi felderítő rendszerhez készült USZ–A típusú, aktív radarberendezéssel felszerelt felderítő műhold prototípusa. A repülés a radarfelderítő műhold első kísérleti indítása volt, melynek során tesztelték a berendezét. A műholdba a BESZ–5 Buk nukleáris termoeletromos generátor teljes méretű makettjét építették. A Koszmosz–954 programját folytatta.

Jellemzői

1980. április 29-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Ciklon-2A hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység alappályája 89,65 perces, 65,2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 250 kilométer, az apogeuma 265 kilométer volt.

1980. szeptember 10-én az orbitális egység pályáját 103,39 perces, 64,83 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 874 kilométer, az apogeuma 963 kilométerre állították be.

Hasznos tömege 3800 kilogramm. 2011-ben az űregység orbitális pályáját még korrigálták (12 alkalommal), biztosítva a közel körpályás haladási magasságot. Felépítése hengeres, átmérője 1.3 méter, magassága 10 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz.

Szolgálati idejének vége ismeretlen.

Források

További információk

Elődje:
Koszmosz–1175

Koszmosz-program
1980

Utódja:
Koszmosz–1177