Koszmosz–303

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–303
Gyártó Pivdenne
Típus DSZ-P1-Yu
Indítás dátuma 1969. október 18.
Indítás helye Pleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás
Hordozórakéta Koszmosz–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító 1969-090A
SCN 04136
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–303 (oroszul: Космос 303) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/25) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.

Küldetés[szerkesztés]

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1969. október 18-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,3 perces, 71 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 259 kilométer, apogeuma 426 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm.

A Koszmosz–295 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1970. január 23-án, 97 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–302

Koszmosz-program
1969

Utódja:
Koszmosz–304