Kopjenica
| Kopjenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 3,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,78 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 38″, k. h. 16° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 44° 33′ 38″, k. h. 16° 41′ 38″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kopjenica (szerbül: Копјеница) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 71, közúton 87 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 458 | 33 |
| Bosnyák | 0 | 3 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 4 | 1 |
| Összesen | 468 | 37 |
Története[szerkesztés]
A határában található régészeti lelőhelyek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva lakott volt. A Kopjenica 1 számú lelőhely egy őskori halomsír, mely a bronzkorból vagy a vaskorból származik. A Kopjenica 2 (Han Glišo) lelőhelyen egy római temető és település nyomai találhatók. A temető sírjai közül többen téglatöredékeket találtak. Korukat az 1. és 3. század közötti időre teszik.[4] A római korban itt vezetett át a Claudius útjának nevezett római kereskedelmi út, mely az itt talált mérföldkőből ítélve 47-48-ban épült és haladt át Bosznia északnyugati részén. Amint azt a salonai felirat is jelzi a császárkori építkezés Augustus császár úthálózat kiépítési terveit valósította meg. Az út a Szana folyó folyását követve kötötte össze a Bosznia északnyugati részén található bányavidéket délen Salona, északon pedig Siscia városával.[5]
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Kopjenicán 37 házat és 224 ortodox szerb lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 80 házat és 477 szerb lakost számláltak, valamennyien ortodoxok voltak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Kopjenica településen 75 házat és 454 lakost számláltak.[8]
A második világháború idején 1941. július 31. és augusztus 1 között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A falu lakosait részben megölték, részben a közeli Ključra hajtották. A ključi általános iskola és a közeli erdészeti igazgatóság épülete mellett az usztasa összesen 542 embert gyilkolt meg, amelynek legnagyobb része kopjenicai szerb volt.[9]
1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült. A falut elfoglaló bosznia-hercegovinai hadsereg templomával együtt felgyújtotta és lerombolta. A háború után száznál kevesebb ember, többségében idős ember tért vissza a faluba. A többség Szerbiába, Ausztriába, Németországba vagy a Boszniai Szerb Köztársaság valamelyik városába költözött.[10] 2013-ban 37 állandó lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település Szentháromság tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a boszniai háború előtt és alatt újították fel, de 1995-ben a falut elfoglaló bosznia-hercegovinai hadsereg felgyújtotta. A helyiek többször próbálták helyreállítani ezt a templomot, de nem volt elég ereje hozzá. A helyreállítási munkák 2011-ben kezdődtek.[11]
- A Kopjenicához tartozó ramići ortodox temploma 1859-ben épült, és a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A templom fából készült. 1941-ben ezt a régi templomot lebontották. Csak a harangtorony egy része maradt meg, amelyet 1968/69-ben újjáépítettek. A harangtornyot 1995 őszén lerombolták. 2023-ban kezdték meg újjáépítését.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
- ↑ Dženefa Merdanić. Epigrafski izvori za administrativno-pravno uređenje rudarskog distrikta u sjeverozapadnoj Bosni u III stoljeću (bosnyák nyelven). Sarajevo: Univerzitet u Sarajevu, Filozofski fakultet, 30. o. (2018)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 253. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924.
- ↑ Страхиња Курдулија. АТЛАС УСТАШКОГ ГЕНОЦИДА НАД СРБИМА 1941-1945 (szerb, angol nyelven). Beograd: Штампање ове књиге омогућио је ФОНД ИСТИНЕ О СРБИМА, 32. o. (1993)
- ↑ Мјештанин села Копјеница, 3.6.2018.
- ↑ Лазарева субота у Копјеници. arhiva.spc.rs . (Hozzáférés: 2024. április 25.)
További információk[szerkesztés]
