Konvent (egyértelműsítő lap)

Konvent (latinul: conventus, a.m. összejövetel): általános jelentése: az azonos nézeteket valló személyek tanácskozó ülése.

Az ókori Rómában, több értelemben is használták:^[forrás?]

• a törvénykezési nyelven:
  • a törvénykezés céljából történt összejövetel,
  • a törvénykezési hely, ahol az összejövetel történt,
  • azon időtartam, melyet a szenátus az ítélethozatalra megszabott;
• az azonos tartományban élő római polgárok, amennyiben azok bizonyos testületet képeztek.

Az újkori történelem során, illetve napjainkban alapvetően három értelemben használjuk:

• Alkotmányozó jellegű népképviseleti gyűlés
• Egyházi jellegű képviseleti és döntéshozói gyűlés
• Diákképviseleti gyűlés

Alkotmányozó jellegű

• Európai Konvent, melyet 2002-ben az Európai Unió tagállamai hívtak életre Valéry Giscard d’Estaing elnökletével abból a célból, hogy előkészítse az Európai Alkotmányt.
• Nemzeti Konvent a francia forradalom (1792–1795) alkotmányozó nemzetgyűlése.

Egyházi jellegű

• Szerzetesi konvent a katolikus egyházban jelentheti: 1. a szerzetesrendi tagok összejövetelét, tanácskozó ülését (azok a szerzetesek, akik a konventben üléssel és szavazattal bírnak, konventualisok), 2. jelentheti az egy házban élő szerzetesek közösségét.
• Generális Konvent a református egyházmegyék és egyházkerületek elnökségeinek tanácskozó testülete.
• Soproni Katolikus Konvent a nyugat-dunántúli város céhei által alapított képviselőtestület.