Kondenzációs gázkazán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kondenzációs kazán

A kondenzációs gázkazán olyan, magas hatásfokkal üzemelő gázkazán, amely az égéstermékben lévő rejtett hőt is - a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával - hasznosítja. Ilyen kazánt ott lehet használni, ahol a tüzelőanyag sok hidrogént tartalmaz, mely az égés folyamán vízzé, pontosabban vízgőzzé ég el és a visszatérő fűtővíz hőmérséklete alacsony, 40-50 °C. Ilyen körülmények például földgáztüzelésű kazánoknál állnak fenn padlófűtés esetén. Felesleges energia alig távozik az égéstermékkel együtt a szabadba.

Kondenzáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kondenzációs kazánok vázlata. A baloldali külön hőcserélőt és kondenzátort alkalmaz, a jobboldali egyesítettet. 1-gáz csonk, 2-Friss levegő, 3-füstgáz,
4-fűtésből visszatérő víz, 5-forró víz fűtéshez, 6-füstgázból lecsapott víz

A légnemű anyagok hőmérséklete befolyásolja, hogy mennyi párát képesek magukban tárolni. A kondenzáció akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni – ezáltal túltelítetté válik – és a benne lévő párát már nem képes magában tartani. Ha az anyag eléri az őrá jellemző harmatponti hőmérsékletet, a benne lévő pára kicsapódik.

Jól megfigyelhető mindez az edények fedőjének belső felületén. A fedő hőmérséklete alacsonyabb, mint a gőz harmatpontja, ezáltal a pára kicsapódik a felületére.

Hatásfok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvező üzemeltetési körülmények esetén – külső hőmérsékletérzékelős termosztát alkalmazásával – a kondenzációs gázkazán 20-35% megtakarításra képes egy régebbi típusú hagyományos gázkészülékkel szemben. Ez azért lehetséges, mert az átmeneti +5 °C – 0 °C hőmérsékletű időszakokban különösen magas a kondenzációs gázkazán hatásfoka a többivel szemben. A teljes fűtési idényt figyelembe véve pedig ez sokkal gyakoribb, mint a -15 °C.

Égéstermék elvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kondenzációs gázkazán esetén - a csúcsteljesítmény közeli üzemállapot kivételével - savas kémhatású kondenzvíz keletkezik. Szinte folyamatosan csepeg a készülék alatt a kifolyón a kondenzvíz, amit vékony vezetéken el is kell vezetni a csatornahálózatba. Ezért a füstgázokat a hagyományos gázkazánokétól eltérő módon, műanyag csövön kell elvezetni.

A hagyományos gázkazánok régi bélelt kéménye nem alkalmas kondenzációs gázkazán üzemeltetésére.

Olyan égéstermék elvezető rendszert kell alkalmazni, amely dupla falú és középen műanyag csövet tartalmaz.

Dupla falu muanyag cso.png

Megoldás lehet magas régi kéményeknél az osztott füstgáz elvezető rendszer, amely egy szétválasztó idom segítségével a füstgázokat a kéménykürtőn keresztül juttatja ki a szabadba, míg a friss levegőt oldal irányból szívja sokkal rövidebb távolságról.

Magas hőmérsékletű üzem, csúcsteljesítmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kondenzációs gázkazánok akkor tudnak magas hatásfokkal üzemelni, ha alacsony hőmérsékletű fűtési vizet kell csak előállítani. Magas visszatérő vízhőmérséklet esetén a füstgázoknál már nem tud létrejönni a kondenzáció jelensége. A gázkazán ebben az esetben is egy nagyon jó hatásfokú hagyományos készülék módjára üzemel. A leggazdaságosabb üzem nagy felületű hő leadók – pl. padlófűtés, falfűtés vagy a radiátorok túlméretezése – alkalmazásával érhető el, mert ezek alacsony hőmérsékleten működnek.

Külső hőmérsékletérzékelős termosztát alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intelligens termosztátok figyelembe veszik az épület és a fűtésrendszer hő tehetetlenségét is, és nem egy konkrét értéknél kapcsolnak be és ki, amivel minden esetben túlfűti a teret, mivel az eltárolt hő csak akkor kerül leadásra, amikor már leállt a szakaszosan üzemelő fűtés. Ebben az esetben már azelőtt leáll a fűtés, mielőtt a termosztát elérné a kívánt hőmérsékletet, mert a tehetetlenséget is figyelembe veszi. Ezzel a fűtés sok esetben még a felfűtési időszak alatt leáll, amikor a visszatérő víz hőmérséklete nagyon alacsony, a kondenzáció így a lehető legjobban használható ki hagyományos rendszereknél is, ha a radiátorok kellően túl lettek méretezve.

Külső hőmérséklet érzékelő használata kondenzációs kazánoknál alapos megfontolást igényel, mert míg a hagyományos esetben, zömében hőszigeteletlen házakban a belső/külső hőmérséklet meredekségi tényezője 1.5 volt átlagosan, ez alacsony hőmérsékletű fűtés esetén 0.1-0.2 körül is elegendő. Ezért csak kellően nagy rendszernél éri meg a hőkövető szabályzás használata az előremenő víz hőmérsékletének beállítására, amit minden esetben a kazán tartozékaként kapható berendezéssel kell megoldani.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]