Komuro Tecuja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komuro Tecuja
Komuro a 2014-es MTV Video Music Awards Japanen
Komuro a 2014-es MTV Video Music Awards Japanen
Életrajzi adatok
ÁlnévDJTK
Született1958november 27. (65 éves)
 Japán, Tokió, Fucsú
Házastársa
  • Kanako Ōtani (1987. december – 1992. június, válás)
  • Asami Yoshida (2001. május 1. – 2002. március, válás)
  • Keiko (2002. november 22. – 2021. február, válás)
Iskolái
Pályafutás
MűfajokElektronikus, pop, eurobeat, dance, tribal house, oldschool jungle, trance, progresszív rock, R&B
Aktív évek1975–2018
Kapcsolódó előadó(k)TM Network, Globe
HangszerBillentyűsök, zongora, gitár, orgona, szintetizátor, keytar
TevékenységZeneszerző, énekes, dalszövegíró, zenei producer, zenész
KiadókEpic/SMEJ (1984–2000)
Avex (1991–napjainkig)
Geneon (1995–2001)
Pony Canyon (1998–2001)
Rojam (2001–napjainkig)

Komuro Tecuja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komuro Tecuja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Komuro Tecuja (小室哲哉; Fucsú, 1958. november 27.; Hepburn: Tetsuya Komuro?) vagy TK japán zenész, énekes-dalszerző, zeneszerző és zenei producer. Komuro a japán zeneipar történelmének legelismertebb producere, aki bevezette a japán mainstreambe a dance stílust. Ő volt az egykori roppongi Velfarre diszkó tulajdonosa. Komurót az 1990-es években a popzene egyik legbefolyásosabb emberének tartották.

1996. április 15-én dalszerzőként és producerként kisajátította magának az Oricon kislemezlistájának első 5 helyet, amivel világrekordot állított fel. 1995-ben a JASRAC szerzői forgalmazási ranglistájának első három helyét is magáénak tudhatta, amivel új rekordot állított fel a japán zeneipar történelmében. Zenei produceri pályafutásának csúcsán a döntően az ő számait éneklő előadók TK család néven is ismertek voltak, aminek egykoron többek között Amuro Namie, Hitomi, a TRF, Kahala Tomomi és Szuzuki Ami is tagja volt. 2008-ig a Komuro által producerelt lemezekből több, mint 170 millió példányt adtak el.[1]

Élete és pályafutása[szerkesztés]

1979–94: Kezdeti pályafutása és a TM Network[szerkesztés]

Zenei pályafutása 1979-ben a Speedway együttes billentyűseként kezdődött. 1984-ben Ucunomija Takasival és Kine Naotóval megalapította a TM Network zenekart. Egy évvel később, 1985-ben megjelent első szólómunkája, a D, a vámpírvadász filmzenéje, amihez a TM Network is hozzájárult a film zárófőcím dalával. Ezt követően számos filmzenét készített, így a Ten to csi to és a Seven Days War zenei anyagát is.

Komuro 1989-ben szólóelőadóként jelentette meg a Running to Horizon és a Gravity of Love kislemezeket, mindkettő az Oricon eladási listájának első helyét érte el.[2] Komuro 1989-ben és 1990-ben közreműködött Warren Cuccurullóval.

Komuro zeneszerzőként és producerként közreműködött Vatanabe Miszato My Revolution című dalán, a szám 1986-ban elnyerte a 28. Japan Record Awards fődíjat.

1990. július 7-én megjelent a TM Network The Point of Lovers’ Night kislemeze, ami az Oricon első helyén mutatkozott be a Wink Joru ni hagurete (Where Were You Last Night) című kiadványa előtt.[3]

A TM Network 1990-ben TMN-re cserélte nevét. 1991-ben V2 néven közreműködött Yoshikivel, az X Japan dobosával és billentyűsével. 1994-ben feloszlott a TMN.

1994–97: Komuro zenei produceri kibontakozása[szerkesztés]

Komuro az 1990-es évek elejére idejének nagy részét más zenészek és együttesek számainak írására és producerelésére fordította. A dance zenei stílus egyik korai úttörője volt Japánban, az 1990-es években lett producerként igazán híres, amikor slágerek hosszú sorát írta olyan előadóknak, mint a TRF (TK Rave Factory), Kahala Tomomi, Amuro Namie, Szuzuki Ami, Hitomi, Sinohara Rjóko vagy a H Jungle with t. 1994-ben ő szerezte a Capcom videójátékán alapuló Street Fighter című japán animefilm zenéjét, melynek témazenéjét, az Itosiszato szecunaszato kokorozujoszatót Sinohara Rjóko és Komuro énekelte. A dal 1994. július 21-én jelent meg kislemezen, melyből összesen több, mint 2 millió példányt adtak el az Oricon adatai szerint.[4] A film amerikai lokalizációjában nem szerepelt a dal.

A film zenéjének elkészítésében segítségére volt Pete Hammond és Dave Ford keverőmérnökök, akik a Stock Aitken Waterman brit zenei alkotócsapat otthonául szolgáló PWL lemezkiadónál dolgoztak. TK ezek mellett a zenei pályáját a TM Network tartalék billentyűseként kezdő Aszakura Daiszuke népszerű japán zeneszerző, billentyűs és zenei producer pályafutását is beindította. Aszakura Komuróra szenszeijeként, azaz tanáraként tekint.

TK a tengerentúli pályafutását az 1997-ben bemutatott Féktelenül 2. – Teljes gőzzel című amerikai film főcímdalának újrakeverésével kezdte meg, amit később Szakuraba Kazusi japán MMA-legenda és Johnny Smith brit profi pankrátor is a bevonulózenéjének választott.

1998–2007: További pályafutása[szerkesztés]

Komuro szólóénekesként és zenészként is jelentett meg albumokat, illetve tagja volt a Globe, a Kiss Destination és a Gaball együtteseknek is. 1998. december 31-én a Globe Wanna Be a Dreammaker című száma elnyerte a 40. Japan Record Awards fődíját. Komuro, Ucunomija és Kine 1999-ben TM Network néven újra összeállt, azóta is aktívak.

Komuro 1998 és 2001 között Jean-Michel Jarre francia billentyűssel is közreműködött. A páros írta meg az 1998-as labdarúgó-világbajnokság témazenéjét, a Together Nowt, illetve számos egyéb dalon és remixen is együttműködött. TK és Jarre 2001. január 1-jén az okinavai tengerparton koncertet is adott.

2008: Csalása[szerkesztés]

Komurót 2008. november 4-én örizetbe vették, majd csalásért elítélték, mivel 500 000 000 jent csalt ki egy hjógói befektetőtől a dalainak jogaiért, amit viszont korábban már valaki másnak eladott.[5][6][7] Sajtójelentések szerint a pénzzel egykori felesége házastársi eltartási díjának egy részét akarta fedezni.[8][9] 2009 januárjában a bíróságon elismerte a csalást.[10]

2009 márciusában Macuura Maszato, az Avex Group Holdings elnöke kiegyenlítette a felperes veszteségeit és további 100 millió jen kártérítést és 48 millió jen késedelem díjat fizetett neki. Macuura azt is hozzáfűzte, hogy Komuro közvetlenül az ő irányítása alatt fog az Avexnél dolgozni.[11]

Komurót 2009. május 11-én három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bíró szerint Komuro felelősség felvállalása és a kárpótlás nagyban befolyásolta a végső ítéletet, illetve azt is megjegyezte, hogy Komuro bebörtönzésével semmit sem nyerne a társadalom.[12]

2009–2018: Visszatérése, visszavonulása[szerkesztés]

Komuro 2009. augusztus 22-én meglepetésvendégként fellépett az Avex Group Holdings a-nation koncertsorozatán, ahol a slágereinek egyvelegét játszotta, majd újra összeállt a Globe tagjaival, Marc Pantherrel és feleségével, Keikóval.

Komuro szerezte az AAA Aitai rijú/Dream After Dream (jume kara szameta jume) című dupla A oldalas kislemezét, amely 2010. május 5-én jelent meg.

TK szerezte Hamaszaki Ajumi Love Songs albumának szinte összes dalát, illetve az énekesnő 2013-ban megjelent Feel the Love kislemezét.[13]

Komuro 2018. január 19-én, miután egy bulvármagazin riportot közölt állítólagos félrelépéséről, visszavonult a zenei ipartól.[14][15]

Diszkográfia[szerkesztés]

Stúdióalbumok
  • Digitalian Is Eating Breakfast (1989. december 9.)
  • Psychic Entertainment Sound (Mr. Maric közreműködésével, 1990. szeptember 21.)
  • Hit Factory (1992. október 21.)
  • Piano Voice: TK Piano Works (2003. március 19.)
  • Far Eastern Wind – Winter (2008. február 13.)
  • Far Eastern Wind – Spring (2008. március 5.)
  • Far Eastern Wind – Summer (2008. július 23.)
  • Far Eastern Wind – Autumn (2008. szeptember 10.)
  • Digitalian Is Eating Breakfast 2 (2011. május 4.)
  • Digitalian Is Eating Breakfast 3 (2013. március 6.)
  • EDM Tokyo (2014. április 2.)
koncertalbumok
  • Tetsuya Komuro Jungle Massive (1995. július 19.)
  • TK-Trap (1996. május 22.)
  • Synthesized Trance Vol. 1 (2002. november 20.)
  • Synthesized Trance Vol. 2 (2003. február 26.)
Válogatásalbumok
  • Saga: Tetsuya Komuro Classic Selection (1992. december 2.)
  • TK Million Works (1996. november 16.)
  • Arigato 30 Million Copies: Best of TK Works (2000. március 23.)
  • Piano Globe: Globe Piano Collection (2003. március 19.)
  • Piano Wind: TK Ambient Selection (2003. március 19.)
  • The Greatest Hits: S (2006. február 22.)
  • The Greatest Hits: A (2006. február 22.)
  • TK Instrumental Works Selection 1986–2003 (2006. február 22.)
  • Komuro Tetsuya Meets Vocaloid (2012. március 28.)
Remixalbumok
  • Blue Fantasy – Love & Chill Out With Trance Remixes (2002. június 21.)
  • Cream of J-Pop (2007. július 4.)
  • Digitalian is Remixing (2012. március 21.)
  • DEBF EDM 2013 Summer (2013. szeptember 25.)
Filmzenék
  • D, a vámpírvadász (1985. december 21.)
  • Seven Days War (1988. augusztus 5.)
  • Ten to csi to (1990. június 1.)
  • Mademoiselle Mozart (1991. december 26.)
  • Hatacsi no jakuszoku (1992. november 27.)
  • Street Fighter (1994. november 21.)
  • Hitori ni sinaide (1995. szeptember 10.)
  • Private Actress (1998. november 18.)
  • Baober in Love (2004. március 2.)
  • Zoids: Fuzors (2005. január 19.)
  • Punchline (2015.)
Gyűjteményes kiadások
  • TK 1998 (1998. november 26.)
  • TK Box: Tetsuya Komuro Hit History (2011. május 31.)
  • Far Eastern Wind: Complete (2012. március 28.)
Kislemezek
  • Running to Horizon (1989. október 28.)
  • Gravity of Love (1989. november 17.)
  • Christmas Chorus (1989. december 1.)
  • Heaven and Earth (1990. április 21.)
  • Eien to nazukete Daydream (1991. december 12.)
  • Haitoku no hitomi (Eyes of Venus) (V2 név alatt, 1992. január 19.)
  • Magic (1992. október 1.)
  • Pure (Hyper Mix) (1992. november 27.)
  • Silent Lover (közr. C+C Music Factory, 1995. április 21.)
  • Speed TK Re-Mix (1997. július 9.)
  • Call Me Anytime (közr. Y.U.M, 2000. szeptember 20.)
  • Blue Fantasy – Love & Chill Out (2001. október 24.)
  • Speed TK Re-Mix: Hono no koma (2001. október 24.)
  • Embryo (közr. Lifecell, 2003.)
  • Someday MF Remix (2006. január 5.)
  • If You Like It or Not (2006. január 5.)
  • Buddha Bar (2006. március 7.)
  • Someday 2006 (2006. április 22.)
  • Arasijama (2006. augusztus 8.)
  • I Want You Back (MF247 Remix) (2006. október 4.)
  • Angelina (MF Prepromix) (2006. december 9.)
  • Guts Daze!! (DJ TK Mix) (2007. április 1.)
  • Now 1 (2013. január 30.)
  • Nidzsúniszeiki e no kakehasi (közr. Maejadama Kenicsi, 2013. december 4.)
  • Freedom (Remode)/Love Again (Remode) (2015. július 8.)
  • #RUN (közr. Kanda Szajaka és Tofubeats, 2015. december 23.)
  • Have Dreams! (közr. Cunku és May J., 2016. április 13.)
  • A New Lease on Life (2016. május 9.)
  • Blue Ocean (2016. június 15.)

Együttműködések[szerkesztés]

Komuro Tecuja az alábbi zenészekkel működött együtt:

Források[szerkesztés]

  1. Justin McCurry: Japanese pop producer arrested for fraud. The Guardian, 2008. november 4. [2013. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 17.)
  2. Oricon Weekly Single Charts for the fourth week of November 1989 (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
  3. Oricon Weekly Single Charts for the third week of July 1990 (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
  4. 小室哲哉が作曲した楽曲売上 TOP20 (japán nyelven). Oricon Style. Oricon, 2008. november 4. (Hozzáférés: 2010. július 9.)
  5. Music producer Komuro arrested for copyright fraud  › Japan Today: Japan News and Discussion Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Japan Today Hozzáférés ideje: November 4, 2008
  6. AFP: Japanese music producer Komuro arrested for fraud: reports Archiválva 2008. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben AFP Hozzáférés ideje: November 4, 2008
  7. NHKニュース 借金返済に困り著作権悪用か[halott link] (NHK News: Abuse of Intellectual Property Rights under Pressure to Repay Loans?), NHK News, Hozzáférés ideje: November 4, 2008
  8. Music producer Komuro arrested for copyright fraud. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  9. Komuro faces arrest over fraud
  10. Japan's disgraced music icon Komuro admits fraud”, 2009. január 21. (Hozzáférés: 2009. január 30.) 
  11. Avex Boss Bails Out Komuro”, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2009. március 15.) 
  12. Tetsuya Komuro gets suspended sentence”, The Hollywood Reporter, 2009. május 12.. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 17.) 
  13. Tetsuya Komuro Homepage”, komuro.info. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. november 17.) 
  14. https://www.japantimes.co.jp/culture/2018/01/19/entertainment-news/famed-producer-tetsuya-komuro-quits-music-industry-alleged-affair/
  15. http://mainichi.jp/english/articles/20180119/p2a/00m/0na/007000c

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tetsuya Komuro
A Wikimédia Commons tartalmaz Komuro Tecuja témájú médiaállományokat.