Kerék-hegyi-üreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. október 10., 02:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kerék-hegyi-üreg
Hosszm
Mélységm
Magasságm
Függőleges kiterjedésm
Tengerszint feletti magasság185 m
TelepülésTihany
Földrajzi tájBalaton-felvidék
Típushévforráskürtő-maradvány
Barlangkataszteri szám

A Kerék-hegyi-üreg barlangrom a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Tihanyi-félszigeten.

Leírás

Névkeveredés van mert a Kerék-hegyet többen a Cser-hegy részeként mutatták be, úgy térképen, mint írásban. E rombarlang a Kerék-hegy É-i előterében található. Hasonlóan közelíthető meg, mint a Kerék-hegyi-gejzírüreg, de ettől kb. 100 m-re DNy-ra, szigetszerű bozótosban van a lerombolt kúpja.

Halász Árpád helyét az Aranyháztól 200 m-re 135°-ra adta meg, a fenyves szélétől 300 m-re, de ez utóbbi a vegetáció azóta eltelt változása miatt nem meghatározó. Leírása szerint az üreg a kúp Ny-i oldalában volt, bejárata D felé nézett és mintegy 0,5 m széles nyílással 1 m körüli mélységben tartott befelé. Bejáratáról fényképet készített. Eszterhás István arra a meggyőződésre jutott, hogy a korábban szerény méretűnek leírt üreg nagyobb barlangnak a része volt, csak amíg a kúp ép volt, ez nem volt hozzáférhető.

A forráskúpból jelenleg csak néhány nagyobb, 2–2,5 m-es gejzirittömb maradt meg, ezekben viszont a hidrotermális oldásos fülkék jól látszanak. Jelentéktelenné vált barlangrom.

1983-ban volt először Kerék-hegyi-üregnek nevezve a barlangrom az irodalmában. Előfordul irodalmában 2/4-barlang (Eszterhás 1984) néven is.

Kutatástörténet

Halász Árpád (1959, 1967) írt róla először. 1983-ban Eszterhás István azonosította a Halász Árpád által leírt üreget, annak helyét a szétrombolt forráskúpban. Az 1984-ben kiadott Lista a Bakony barlangjairól című összeállításban Kerék-hegyi-üreg a 4463-as barlangkataszteri területen, a Tihanyi-félszigeten, Tihanyban lévő üreg neve, amelynek másik neve 2/4-barlang. A posztvulkánikus üreg be van omlasztva.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4463-as barlangkataszteri területen lévő, tihanyi, ismeretlen méretű Kerék-hegyi-üreg gejziritben alakult ki és szét van bontva. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel neve a rombarlanggal foglalkozó 8 írás megjelölésével.

Irodalom

További irodalom

  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat, 1984. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
  • Halász Árpád: A tihanyi gejziritek barlangüregei. Kézirat. Balatonfüred, 1959. (A kézirat megtalálható Zákonyi Ferenc magánkönyvtárában.)
  • Halász Árpád: Jelentés a Tihanyi-félsziget barlangjainak tanulmányozásáról. Kézirat, 1967. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában.)