Ugrás a tartalomhoz

Keleti Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bencemac (vitalap | szerkesztései) 2021. január 24., 08:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (HVG)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. január 24.) ezen a változaton alapul.
Keleti Éva
Urbán Ádám felvételén „Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán az otthonában” (1971) című művével[1]
Urbán Ádám felvételén „Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán az otthonában” (1971) című művével[1]
Született1931. augusztus 18. (93 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMátray Mihály
Foglalkozása
  • fotográfus
  • színházi fotográfus
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keleti Éva (Budapest, 1931. augusztus 18. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, érdemes és kiváló művész. Már a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Képei a hazai színháztörténet közelmúltjának kiemelkedő előadásait, nagyszerű művészegyéniségek különleges pillanatait örökítette meg. Dolgozott többek között az MTI-nél, az Új Tükör-nél, a World Press Photo-kiállítások hazai bemutatásainál és a Magyar Fotóriporterek Társasága elnökeként. Keleti Éva iskolát teremtett a színházi fényképezésben.

Élete

1931. augusztus 18-án született Budapesten zsidó vallású, polgári családban. Édesapja banktisztviselő volt, édesanyja háztartásbeli volt. 1936-ban a család kikeresztelkedett, az iskolában katolikus nevelést kapott. Édesanyja testvére, Kabos Endre, olimpiai bajnok kardvívó volt. 1944-ben édesapja munkaszolgálatra került, őt az édesanyjával a téglagyárba vezényelték, de a deportálás elől szerencsével megmenekült.

Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban végezte, 1949-ben érettségizett le. Az ELTE Természettudományi Karán tanult tovább fizika–kémia szakon.[4] 1951-ben otthagyta az egyetemet és a Magyar Fotónál dolgozott, majd elvégezte a riportertanfolyamot Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként. 1954–1976 között riporterként dolgozott a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, az MTI-nél. 1976–1989 között az Új Tükör fotóriportere, képszerkesztője, főszerkesztő helyettese, majd a Színházi Élet képszerkesztője volt. 1991–92-ben a HT Press sajtóügynökség, a Gamma Képügynökség fotós főszerkesztője, majd 1993-tól a Ferenczy Europress vezető munkatársa, fotószerkesztőségének vezetője volt. 1976-ban sajtófotót tanított Indiában. Több alkalommal tagja volt az Interpress, valamint a Photo World Press Photo zsűrijének.

Balerina szeretett volna lenni.[4] Nádasdi mester iskolájába járt balettet tanulni, Mednyánszki Ágival egy csoportban. Borzasztó tehetségtelen volt, rossz adottságokkal, kőkemény izomzattal, merev csontozattal. Egyre többet fényképezte a táncosokat, például a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesét, a Pécsi Balettet, a Győri Balettet és az idelátogató külföldi együttesek előadásait.

Hatvanéves korában – korábbi elhatározásának megfelelően – abbahagyta a fotózást. Az azt követő évtizedekben is tevékeny. Megalapított és működtetett egy fotóügynökséget, könyveket szerkeszt – többet Szarka Klára társaságában –, híres fotósok emlékének ápolásán ügyködik, sokat tesz a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum életben tartásáért.

2019-ben, 88 évesen, csaknem 30 évnyi szünet után újra fotózni kezdett, modern eszközökkel. Újra felkereste régi kedves modelljeinek egy részét, hatvannégy év után újra lefotózta a kaposvári négyes ikrek közül még élő három fivért, de sokan, több tucatnyian most először álltak kamerája elé.

Keleti Éva hat évtizedes életművét a Műcsarnok 2019 végén, 2020 elején Élet/Kép címmel nagy sikerű retrospektív kiállításon mutatta be, gyakran egymás mellé helyezve modelljeinek, köztük a kor legnevesebb színművészei közül sokaknak régi és új képeit.[5]

Egy lányt és egy fiút nevelt fel.[4]

A retrospektív kiállítás


Legendásan jó, baráti kapcsolatot ápolt az ország vezető művészeivel, színművészeivel. Egész eddigi életét a szülői lakásban, egy Teréz körúti polgári lakásban élte le.[6]

A Színházi adattárban őrzött felvételeinek száma: 3282.[7]

Tagságok

  • 1957– Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja
  • 1984– MAOE (korábban: Művészeti Alap) tagja; a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztálya tagja
  • 1990– Magyar Fotóriporterek Társaságának (korábban: Magyar Fotóriporterek Kamarája) alapító tagja, 1997-től elnöke
  • 1998– MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) elnökségének tagja

Díjak[8]

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1998–2001 Tánc a fotóművészetben, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Táncművészek Szövetsége kiállítása, Veszprémi Petőfi Színház, Győri Nemzeti Színház, 2. Országos Fotóhetek, Budapest, Dél-afrikai Köztársaság, Pretoria
  • 1999 Közelmúlt/Recent Past, az Escher Károly-alkotócsoport kiállítása az utolsó évszázad képes históriájából, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága rendezésében, Budapest Galéria2001 Közelmúlt/Recent Past, Haus Ungarn, Berlin

Retrospektív kiállítás a Műcsarnokban

2019. december 11. és 2020 február 2. között retrospektív kiállítást rendeztek Keleti Éva életművéből a Műcsarnokban. A nagy sikerű kiállításon művészetének régebbi kiemelkedő darabjai mellett bemutatták legújabb, 2019 óta készült képeit is, amelyeken sok esetben régebbi felvételeinek szereplőit fotózta újra.

Kötetei

  • Oly távol és oly közel. Folpress Kiadó (2004) ISBN 9638666145
  • Visszapillantás; szerzői, Bp., 2011
  • Film Színház Muzsika, Könyvsorozat, szerkesztő

Kép és hang

Jegyzetek

  1. ↑ https://index.hu/kultur/2012/11/21/na_de_hogy_pozolnak_a_fotosok/
  2. ↑ https://awarewomenartists.com/artiste/eva-keleti/, 2022. december 26.
  3. ↑ Pulitzer-emlékdíjat kapott Keleti Éva fotóművész. [2023. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  4. ↑ a b c Mátraházi Zsuzsa: Portré: Keleti Éva fotográfus. HVG, 40. sz. (2020. október 1.) 66. o.
  5. ↑ http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=McQGoGqWS9021Ipk5zCvux
  6. ↑ Reménytelen portrékísérlet a Kossuth-díjas Keleti Éváról (168ora.hu, 2017.04.02)
  7. ↑ 2017. február 28-i lekérdezés
  8. ↑ PIM.hu
  9. ↑ Archivált másolat. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

Források

  • SZEGEDI EMIL: Hat fiatal fotográfus. Fotó, 1961/12. 529–537. o.
  • TÖLGYESI JÁNOS: Keleti Éva. Fotóművészet, 1969/4. 28–31. o.
  • BÁRKÁN GYÖRGY: Kép, kultúra, társadalom. Fotóművészet, 1973/1. 4–5. o.
  • ZAY LÁSZLÓ: Színészek, emberek. Fotó, 1974/5. 194–206. o.
  • APÁTI MIKLÓS: Keleti Évaképei. Fotóművészet, 1974/3. 52–54. o.
  • MICHÉLE AUER–MICHEL AUER: Photographers Encycloapedia International, Edition Camera Obsura, Hermance Genéve, 1985
  • [SÓ-]: Keleti Éva Indiában. Fotó, 1985/1. 10–13. o.
  • PÉNTEK IMRE: Fotószínház. Fotó, 1988/9. 428. o.
  • EIFERT JÁNOS: Keleti Éva - „Nem elég jelen lenni”. Zene, Zene, Tánc, 6. évf. 1. szám, 1999. április, 33-34. o.
  • SZARKA KLÁRA: Keleti Éva életműdíja. Magyar Hírlap, 1999. október 14.
  • Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel (fotomuveszet.net, 2005)
  • Keleti Éva életút a FotoKlikken (fotoklikk.eu)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Keleti_Éva&oldid=23480177”