Kavaii

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kavaii lány
Japán kavaii lány karakterek

A kavaii (可愛い [kaw͍ai.i]; Hepburn: kawaii?) japán szó, jelentése aranyos. Az 1970-es évektől az aranyosság a japán kultúrában jóval többet kezdett jelenteni, mint egyszerűen a gyermeki vonások, a törékenység, a megejtő viselkedés, az ártatlanság, egyszóval az „édes” vagy „cuki” tulajdonságok összessége. A kavaii egyaránt jelent szépet, aranyosat, illetve bájosat.

Mint kulturális jelenség a szórakozás, öltözködés, étel, játék, személyes kiegészítők, viselkedés, akcentus, kommunikációs forma (lásd példákat lejjebb) tehát az egész japán nemzeti identitás része lett. Mindazonáltal fogadtatása a japánok körében sem osztatlan: a szkeptikusok az infantilizmus jelének tekintik. Többek között elítéli Muraszava Hiroto, az oszakai Shoin Women’s University professzora.[1]

Jellemzői[szerkesztés]

A divat világában a fiatal nők populáris trendje, sok fodorral és habos rózsaszínnel, de ugyanakkor bármilyen a vásárlónak tetsző áru lehet kavaii, ha az illető így reagálja le a tetszését. A kiegészítők díszítése valamely rajzfilmfigura gyermeki alakban történő ábrázolása (nagy szemek, nagy fej, tömzsi, alacsony test stb.).

Példák[szerkesztés]

Egy kavaii repülőgép (Boeing 747)
  • Az Evangelion egyik hősnője, Asuka az EVA–02 indításánál németül beszél,[2] de alig érthető kavaii japán akcentussal.
  • A Kill Bill című filmben az egyik gyilkos, Júbari Gogo aranyos, ártatlan iskoláslánynak van öltözve.
  • Pikachu, a Pokémon egy kitalált állata nemcsak a képernyőn, hanem alkalmanként a japán légijáratok oldalán is feltűnik.
  • Mind a 47 prefektúrának van saját aranyos (korábban szerencsehozó, manapság inkább reprezentáló) kabalafigurája.
  • A japán rendőri erők közül jó párnak van saját kabalafigurája, amit a kóban (交番), a rendőrség azonnali elérhetőségét biztosító telefonfülke vagy callbox homlokzatán helyeznek el, például rendőrmaci.
  • A Hello Kitty-kultusz és a cicás repülőgép: ezüst plüssülések rózsaszín fejvédőkkel.
  • A Doraemon cica: csak Japánra jellemző, külföldre nem exportálták, olyan, mint Magyarországon a Futrinka utca volt.

Majd minden animében és mangában van példa arra, hogy szerepeltetnek egy apró állatot, csak hogy „gyerekbarátabbnak” tűnjön. A „komolynak” szánt történetekre (Death Note, Ruróni Kensin) nem jellemző.

Ki „kavaii”?[szerkesztés]

Vágvölgyi B. András Tokyo Underground című könyvében is megemlékezik erről a jelenségről. Eszerint a japán diáklányok között a három leggyakrabban elhangzó szó a „hontó” („tényleg?”), „uszo” („na ne!” vagy „ne már!”, szó szerint: hazugság), illetve a „kavaii” („cuki”).

A „cukiság” megnyilvánulási formái manapság elvárásnak számítanak, társadalmi képet formáló erővé léptek elő. Az egyre inkább elamerikanizálódó Japánban, ahol egyre inkább teret nyer a fiatalok körében az erőszak és az agresszió, a „cukiság” mint pozitív értékmérő jelenik meg. A japán diáklányok például sokszor beszélnek magukról egyes szám harmadik személyben, ami egy 14-15 éves lány esetében egy nyugati ember szemében nevetségesnek tűnhet. Ám Japánban ez egyet jelent azzal, hogy az adott lány még „kislány” vagy „kisgyerek”, ezért aranyos is.

A kavaiimánia legoszloposabb példája a Morning Musume zenekar, amely nagyon „aranyos” kislányokból áll össze. Rájuk is jellemző viselet a habos ruha, vagy az alig térdig érő modern kimonó, tagjaikat pedig állandóan cserélik, nehogy „kiöregedjenek” – így a csapatban 12-18 év körüli lányok lehetnek csak tagok.

Ha elérik a felnőttkort, a producerek tehetségkutató versenyt írnak ki, hogy a felszabaduló helyet betöltsék. Megfigyelhető az is, hogy a csapat idősebb lánytagjai is mesterségesen „lebutítják” magukat egy tizenkét éves kislány szintjére, hogy még aranyosabbnak tűnjenek.

Más kultúrák[szerkesztés]

A kifejezetten japán módra aranyos termékekkel óriási forgalmat bonyolítanak le külföldön is, nagy befolyást gyakorolva ezzel más országok, így Kína, Tajvan és Dél-Korea, és természetesen a nyugati államok e teret lefedő, elsősorban üzleti szempontokat a szemük előtt tartó gondolkodására. A kavaii megfelelője Koreában az egjo,[3] Kínában pedig a szacsiao.[4]

Sok nyugati popkultúrában a japán szó (kavaii, 可愛い) egy lett azon jövevények hosszú sorában, amivel már gazdagította a távol-keleti állam az idegen szótárakat.

Brian McVeigh és Donald Richie[szerkesztés]

Társadalomkutatók, mint Brian McVeigh és Donald Richie kijelentése szerint a jelenség „nem csupán a divat körforgásának egyszeri hóbortja, sokkal inkább a mindennapi élet ’mértékadó’ esztétikuma”. A két fenti kutató véleménye szerint a kavaii egyfajta társadalomkritika. Az egyik nézőpont szerint felfutása többek között annak (is) köszönhető, hogy a Távol-Keleten (elsősorban Japánt értve ez alatt) sosem volt jelentős feminista irányzat. A másik nézőpont a nyugati nők visszatérését látja benne a gyermeki, nőies, védettségre szoruló attitűdökhöz.

Felfogásukat többen (az interneten különböző fórumokon) vitatták, elsősorban olyanok, akik valóban éltek Japánban, tapasztalták a jelenséget, és óva intettek, a kavaii filozófiai síkra terelésétől, azon kívül, hogy a japánok (is) szeretik az aranyos dolgokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd: Kagejama Juri: Cuteness a hot-selling commodity in Japan. Associated Press, 2006. június 14.
  2. A következőket mondja: „L.C.L. Füllung. Anfang der Bewegung. Anfang des Nervenanschlusses. Ausloses von links-Kleidung. Sinklo-start!”
  3. Utz, Christian, Frederick Lau. Vocal Music and Cultural Identity in Contemporary Music. Routledge, 273. o. (2013). ISBN 9780415502245 
  4. What's that Cute and Pouty, Pretty and Bratty Face? It's Sajiao. CRI, 2011. október 9. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Kawaii-kei
A Wikimédia Commons tartalmaz Kavaii témájú médiaállományokat.