Kogal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kogal általában könnyen felismerhető a miniszoknya és a bő lábszármelegítő párosításával.

A kogal (vagy kogjaru katakanával: コギャル, Hepburn-átírással: kogyaru) jelentése középiskolás lány, a gjaru egyik alkategóriája. Főképp középiskolások irányzata.

Etimológia[szerkesztés]

A kogal szó a kókószei gjaru, (japánul: 高校生ギャル, jelentése középiskolás lány) összevonásából ered.[1] Eredetileg egy titkos kód volt, amit biztonsági őrök használtak a diszkókban, hogy megkülönböztessék a felnőtteket a kiskorúaktól.[1] Azonban akik a kogal stílust képviselik gjarunak hívják magukat.[1] A szó az angol gal szóból származik. A gjaru kifejezés egy farmerreklám által lett népszerűsítve 1972-ben.[2] Az 1980-as években gjarunak nevezték a divatosan öltözött nőket.[2] Japánul a ko (子) jelentése fiatal nő, tehát a kogjaru jelentheti azt is, hogy fiatal lány.[3] Azonban a vakai gjaru (若いギャル) kifejezést lenne a logikusabb használni, mivel a vakai (若い) japánul a fiatalt jelent.

Egy kogal és egy jamanba stílusú fiatal.

Jellemzői[szerkesztés]

A kogal elmaradhatatlan kelléke a japán egyenruha, a laza lábszármelegítő vagy térdzokni, és a nyakkendő. A stílus képviselői gyakran festik a hajukat szőkére, de a barna különböző árnyalatai sem ritkák. Szeretik a sminkeket, a kiegészítőket és a platform cipőket. Szeretik a drága ruhákat, főleg a Burberry és a Louis Vuitton márkákat kedvelik. A mobiltelefonjukat állandóan használják, gyakran készítenek csoportképeket és egy felmérés szerint hetente legalább egyszer veszik igénybe a népszerű telefonfülkéket.[4]

Shibujában és Haradzsukuban lehet találni a legtöbb kogal stílusú lányt, kedvenc helyük a Shibuya 109, ami egy népszerű pláza.

A kogal lányok a legtöbb szabadidejüket vásárlással töltik, legtöbbször a szüleiktől kapott zsebpénzből, ezért gyakran nevezik őket „parazitának”, szemben állva a tradicionális szorgalommal és kötelességelvvel. Az 1990-es évek közepére a stílus képviselőit kapcsolatba hozták az amatőr prostitúcióval, az endzso-kószai (japánul 援助交際) jelenséggel, miszerint férfiakkal háltak, hogy ékszerekre, ruhákra költsék az ebből befolyó pénzt.[5] Egy hozzászólás szerint: „A laza zoknikkal és mobiltelefonnal díszített egyenruhát már a promiszkuitás, a könnyűvérűség, a kapzsiság, és az ostobaság öltözékeként tekintik.”[6]

Mások szerint a kogal jelenség nem a divatról és a lányokról szól, inkább egy médiafogásként tekinthető, hogy népszerűsítsék az iskolai egyenruhát és vádolják azokat, akik kényszerből hordják. „Bárcsak máskor lennék középiskolás. Most, hogy a kogal már ilyen nagy jelenség Japánban, senki sem lát annak, aki valójában vagyok. Olyan kogalként tekintenek rám, akiket a televízióban látnak.” nyilatkozta egy diák."[6]

A túlzott materializmus vádja ellen pedig ezek a lányok inkább hamis termékeket vásárolnak potom áron az eredeti méregdrága márkákhoz képest. Haradzsukuban találkozhatóak az ilyen jellegű piacok.[7] Míg a kritikusok szerint a gjarut képviselő fiatalok felszínesek és anyagiasak, a rajongók inkább jószívű, egészséges, energikus fiatal nőknek tekintik őket."[8]

Történelem[szerkesztés]

1994-ben a popénekes Amuro Nami népszerűsítette az irányzatot, ami 1990-ben érte el a csúcspontot. A legolvasottabb divatmagazin, a Popteen havonta jelenik meg 1980 óta. Japánban a divat az 1980-as, és az 1990-es évek elejére már az aranyos és lányos megjelenést hangsúlyozza ki, viszont a gjarut inkább szexinek tartották.[9] A legnépszerűbb gjaru magazinokat, mint a Popteen, a Street Jam és a Happie, olyan emberek szerkesztették, akik előzőleg pornográf tartalmú lapokat adtak ki.[9]

Kogalok

Az 1980-as években a kogalok gyakran kimaradtak a magániskolákból, majd megrövidítve szoknyájukat egyfajta lázadást indítottak el. Hogy igazolják és megvédjék függetlenségüket úgy néztek ki és viselkedtek, mint az idősebbek.[10] Ekkor kezdett stílusjegyükké válni a bő zokni és a mobiltelefon. Japánban akár amatőrök is kialakíthattak különböző stílusokat, ehhez csak Haradzsukuban és Sibujában kellett lézengeniük, hogy fotósok különböző divatlapoktól lefényképezhessék őket.[11]

1993-ban egy televízióadás mutatta be a kogalt és 1994-ben biztosított egy modellt is a stílus népszerűsítésére, Amuro Nami személyében.[1][12] 1995-ben alapították meg az Egg magazint az irányzatnak.

A kogal stílus 1998-ban érte el a csúcsot, majd a gangurok vették át a helyüket, akik 1999-ben jelentek meg. Jellemző rájuk az erős smink és az extrém barna bőr.[13] Szándékos csúfságukat feltételezhetően a perverz emberek és az endzsó-kószai után epekedő férfiak elijesztésére fejlesztették ki. A ganguro újabb, extrém alfaja alakult ki a jamamba. Az egyre extrémebb kinézeteknek köszönhetően egyre kevesebb embert vonzott magához a gal stílus, habár még mindig vannak olyanok, akik próbálják szexibbé tenni egyenruhájukat, a kogalok már nincsenek a média és a divat középpontjában.

A gal stílus újra felbukkant, ám a barnított bőr helyett a világosabb, fehérebb színek jöttek divatba. Egy nagyon jó példa erre az Onee Gal, aki Hollywoodból figyeli a legújabb trendeket. Azok a nők, akik emellett a stílus mellett döntenek gyakran az előző gal generációba tartoztak, ám az onee gal sokkal nőiesebb és elegánsabb. Az onee galok sokkal komolyabban veszik az életüket, a tanulást és a munkát helyezik előtérbe. Egyik legnépszerűbb énekes Sifow, ennek a stílus vezető egyénisége.[13]

A hime gjaru (hercegnő gal) 2007-ben tűnt fel először. Az ezt a stílust képviselő lányok úgy akarnak élni, mint a hercegnők. Általában rózsaszín vagy pasztell ruhát hordanak, göndör hajjal. Népszerű márkák ehhez a divatághoz a Liz Lisa és a Jesus Diamante.[13][14][15][15]

Gal

Szleng[szerkesztés]

Az irányzatnak jellegzetes nyelvezete van, amit kogjaru-gonak (katakanával (コギャル語) hívnak.[1] A gal lányok barátjukat ikemennek (イケ面, "menő srác") hívják, akik általában "nagyon aranyosak" (超かわいい, csó-kavai). A shoppingolás gjaru-jatte (ギャルやって) és a ruhákat (ギャル服, gjaru fuku) gjaru boltban veszik meg (ギャル系ショップ, gjaru-kei shoppu).[1]

Gal szavakat gyakran japán és az angol kifejezések összevonásával hoznak létre. Előfordul, hogy egy -ingu ragot (az angol -ing ragból) raknak az igék végére, például gettingu (ゲッティング). Továbbá latin betűs rövidítések is gyakoriak, mint MM esetében (madzsi de mukatsuku, jelentése: nagyon undorító). MK5 jelentése "közel/közeli dolog", szó szerinti fordítása: 5 másodpercre a ballisztikus állapottól (japánul: マジでキレる5秒前, madzsi de kireru go bjoumae). Használhatnak -ra ragot is, aminek a jelentése "úgy, mint", például Amura, mint az énekes Amuro Nami.

Előfordulása a médiában[szerkesztés]

  • Kogaru stílusú lányok tűnnek fel a Kill Bill első részében.
  • A Ribon mangában.
  • BBC dokumentum sorozatában, a Japanoramában a kogalok, gangurok és a jamamba jelenségét mutatják be. (Harmadik évad hatodik részében).
  • A Gal Circle japán drámában folyamatosan feltűnnek a kogal lányok.
  • Uszamaru Furuja mangájában is előfordul, a Short Cuts-ban.
  • Sgt. Frogban Angol Mois kogalnak álcázza magát.
  • Crescendo visual novel változatában, Otova Juka kinézete kogal irányzaton alapul.
  • hide posztumusz befejezett Co Gal című dalának címe is erre utal.

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kogal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e f Miller, Laura, "Those Naughty Teenage Girls: Japanese Kogals, Slang, and Media Assessments", Journal of Linguistic Anthropology: Volume 14: Number 2 (2004).
  2. a b "Shiro Gal (Light Skin Gal) Archiválva 2009. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben"
  3. "Osaka - Japan"
  4. Laura Miller, Jan Bardsle, Bad Girls of Japan, p. 130.
  5. Nix, "Bounce ko Gal aka Leaving (1997) Movie Review Archiválva 2009. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben"
    "Bounce KoGALS (1997) Archiválva 2011. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben"
  6. a b Sky Whitehead, "K is for Kogal Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben"
  7. Miller, Laura, "Youth Fashion and changing beautification practices," Japan's Changing Generations: Are Young People Creating a New Society edited by Gordon Mathews, Bruce White, p. 91. ISBN 0-415-32227-8.
  8. "のぶかつの部活動 since 1970"
  9. a b Kinsella, Sharon, "Black faces, witches and racism", Bad Girls of Japan, edited by Laura Miller, Jan Bardsley, p. 146.
  10. "The Misanthropology of Late-Stage Kogal Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben"
  11. Evers, Izumi, Patrick Macias, (2007) Japanese Schoolgirl Inferno: Tokyo Teen Fashion Subculture Handbook, p. 11. ISBN 0-8118-5690-9.
  12. Miller, Laura, "Youth Fashion and changing beautification practices," Japan's Changing Generations: Are Young People Creating a New Society edited by Gordon Mathews, Bruce White, p. 89.
  13. a b c "[Japanese Schoolgirl Inferno: Tokyo Teen Fashion Subculture Handbook]"
  14. "Japan's Latest Fashion Has Women Playing Princess for a Day", Wall Street Journal, November 20, 2008.
  15. a b The Gyaru Handbook - Casual hime gyaru style DEBUNKED!. Gal-handbook.livejournal.com, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2013. április 22.)