Ugrás a tartalomhoz

Karl Etzel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést 12akd (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. június 3., 12:44-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Élete, munkássága)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Karl Etzel
Karl Etzel
Karl Etzel
Született1812. január 6.[1][2]
Stuttgart
Elhunyt1865. május 2. (53 évesen)[1][3]
Kemmelbach és Ybbs között
ÁllampolgárságaWürttembergi Királyság
Nemzetiségeosztrák
Foglalkozásamérnök
Iskolái
  • Evangelical Seminaries of Maulbronn and Blaubeuren
  • Stuttgarti Egyetem (1831–1835)
  • State Academy of Fine Arts Stuttgart (1831–1835)
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyePragfriedhof Stuttgart
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Etzel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karl Etzel (Karl von Etzel, Carl Etzel) (Stuttgart, 1812. január 6.Kemmelbach és Ybbs között, utazás közben, 1865. május 2.) osztrák vasútépítő mérnök, építész. Számos híres vasútvonal, alagút és völgyhíd tervezője.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Apja, Gottlieb Christian Eberhard von Etzel stuttgarti építész, várostervező. A fiatal Etzel 18311835 között Nikolaus Friedrich von Thouret mellett tanult építészetet. 1835-től vasútépítéseknél dolgozott Franciaországban, így a PárizsSaint-Germain-vasútvonal, valamint az asnièresi Szajna-híd építésében vett részt. 1837-ben a versailles-i vasút főmérnöke lett.

1840-ben Bécsbe települt át, ahol több épületet tervezett és épített. 1843-ban Württemberg főépítészévé nevezték ki, majd az első európai hegyvidéki vasútvonal, az 1846. szeptember 26-án megnyitott württembergi vasút tervezésével bízták meg, az ő tervei alapján készült el a stuttgarti főpályaudvar első felvételi épülete is.

1853-tól a Schweizerischen Centralbahn Gesellschaft (magyarul Svájci Központi Vasúttársaság) építésvezetője lett, ahol többek között a Bázel–Olten-vasútvonal alagútjainak építésében vett részt, a nevéhez fűződik a világ első félköríves alagútjának építése is.

1857-ben újra Bécsbe költözik, a főváros főépítészeként tervezte meg a Déli Vasúttársaság budai állomásépületét, a Budai indóházat (a mai Déli pályaudvar első felvételi épületét), valamint a Bécs–Trieszt-vasútvonal legtöbb hídját.

Leghíresebb munkája, az ausztriai Innsbruckot az olaszországi Veronával összekötő Brenner-vasútvonal legnehezebb, hegyvidéki vonalszakaszának építése. A munkát 1864-ben kezdte el, ám ez év november 13-án történt szélütése után rövidesen felmentését kérte. A vasútvonal 1867-es megnyitását már nem élte meg, a pihenésre vonult Etzel második agyvérzése végzetes volt.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Etzel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. a b Brockhaus (német nyelven)
  2. Encyklopedie dějin města Brna (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  3. Etzel, Karl von (BLKÖ)