Kadakaamáni Szent Ignác-misszió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kadakaamáni Szent Ignác-misszió
Vallásrómai katolikus
NévadójaLoyolai Szent Ignác
Építési adatok
Építéseeredetileg 1716, a mai templom 1786-ra készült el (238 éves)
Elérhetőség
TelepülésMexikó San Ignacio
Elhelyezkedése
Kadakaamáni Szent Ignác-misszió (Déli-Alsó-Kalifornia)
Kadakaamáni Szent Ignác-misszió
Kadakaamáni Szent Ignác-misszió
Pozíció Déli-Alsó-Kalifornia térképén
é. sz. 27° 17′ 02″, ny. h. 112° 53′ 55″Koordináták: é. sz. 27° 17′ 02″, ny. h. 112° 53′ 55″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadakaamáni Szent Ignác-misszió témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kadakaamáni Szent Ignác-misszió egy 18. századi, spanyol alapítású jezsuita misszió a mexikói Déli-Alsó-Kalifornia államban, San Ignacio településen. A Kadakaamán a hely kocsimi indián neve, jelentése „nádas patak”.[1]

Története[szerkesztés]

A missziót, először még csak ideiglenes jelleggel, 1716. november 13-án alapította Francisco María Píccolo[1] atya, majd véglegesen 1728 januárjában Juan Bautista Luyando. Ő négy évig maradt a misszióban, majd Sebastián Sistiaga, utána pedig a varasdi születésű, próbaidejét korábban a magyarországi Trencsénben töltő, majd Budán tanító Ferdinand Konščak (spanyolosan Fernando Consag) követte. Ő volt az, aki elkezdte a jelenlegi épület felépíttetését, igaz, a munkálatok csak 1786-ban, Juan Crisóstomo Gómez idején készültek el teljesen.[2]

Leírás[szerkesztés]

A templom a Kaliforniai-félsziget közepén található a San Ignacio nevű kis település nyugati szélén. Közigazgatásilag Déli-Alsó-Kalifornia állam Mulegé községéhez tartozik. Környezete egy kis pálmafás oázis a sivatagos területen, köszönhetően egy pataknak, amely északkeletről délnyugatra folyik el itt, majd néhány kilométer múlva elenyészik a sivatagban. Kertjében ma is füge, szőlő, citrusok, mangó és a környék jellegzetes gyümölcse, a datolya terem.[2]

A homlokzatát alkotó kőelemek vastagsága meghaladja az 1 métert is, ennek köszönhetően az épület több évszázadon át jó állapotban fennmaradt. Belsejében figyelmet érdemel a fából faragott, aranyréteggel bevont oltár, valamint a falakat díszítő hét olajfestmény.[2]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Ana Paola Morales Cortez: Cochimíes, indios del norte. Etnohistoria y patrimonio cultural del desierto central de Baja California. Siglo XVIII al presente. (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. a b c Capítulo X Las misiones fundadas por los jesuitas (spanyol nyelven) (PDF). UIA. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)