Közbeszerzés Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg.[1]

A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.[2]

A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól (például nemzeti, EU-s) eljárási formától (pl. nyílt, meghívásos), a közbeszerzés tárgyától (például tervpályázat) stb. függően, a közbeszerzési törvény alapján.

A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.[3] Az európai uniós értékhatárokat elérő közbeszerzési pályázatok hivatalos megjelentetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában történik.[4] Tájékoztatásul az ezek a hirdetmények, azonos tartalommal a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. A kisebb értékű, nemzeti értékhatárba tartozó hirdetmények hivatalos megjelenési helye a Közbeszerzési Értesítő.[5]

Tartalomjegyzék

EU-s szabályozás [szerkesztés]

Az Európai Unió tagállamai elfogadták, hogy a közbeszerzést központilag szabályozzák. Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, miután részt vesz a szabályozás kialakításában, köteles közbeszerzési jogát teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával.

Magyarország csatlakozott a WTO (World Trade Organization; magyarul Kereskedelmi Világszervezet) Kormánybeszerzési Megállapodásához (GPA) is, ezért eleget kell tennie az abban foglaltaknak is. Mivel ezek az Európai Uniós közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, ezért a közösségi irányelvek alapján elvégzett jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz.[6]

Az Európai Uniós szabályozás értékhatárhoz is kötött. Az ennél kisebb értékű beszerzéseiket a tagállamok maguk szabályozzák. Magyarországon a Kbt. ezekre a beszerzésekre is tartalmaz szabályozást, ezt hívjuk Nemzeti Eljárásrendnek. [1]

Jogalkotás Magyarországon [szerkesztés]

A magyarországi közbeszerzési törvény alkotásánál figyelembe kell venni a közbeszerzésre vonatkozó EU-s jogforrásokat, illeszkednie kell a magyar joganyaghoz, a magyarországi viszonyokhoz.

A WTO és az Európai Uniós egyezmények elfogadásából adódóan a Kbt. összeállításánál a kötelező elemek:

  • EK Szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek
  • EU közbeszerzési vonatkozású rendeletei
  • Európai Bíróság esetjoga

Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, melyek nem bírnak kötelező erővel (ajánlások, közlemények), ugyanakkor segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során. Ezek is megtalálhatóak a Közbeszerzési Hatóság Honlapján.[6]

A közbeszerzési törvény 1995-től 2011-ig [szerkesztés]

A Magyarország első közbeszerzési törvénye (Kbt.) az 1995. évi XL. törvény többször módosított formában 2004-ig volt hatályban. Az EU-belépés előtt egy alaposan átdolgozott, az EU-s jogharmonizáció követelményeinek megfelelő törvény készült, a 2003. évi CXXIX. tv. 2004-től ez a törvény szabályozta a magyarországi közbeszerzéseket. 2010. szeptember 15-én a kor követelményeit követő közbeszerzési törvény (2010. évi LXXXVIII. tv.)lépett hatályba. A törvénymódosítás több egyszerűsítésről rendelkezik: például abban az esetben, ha az ajánlattevő szerepel a köztartozás mentes adózói adatbázisban, akkor nem lesz szükséges az APEH- és VPOP-igazolások beszerzése. Az átláthatóság érdekében a módosítás előírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és egyúttal kizárja, hogy ennél bonyolultabb ajánlatokat kérjenek az ajánlatkérők.

Közbeszerzési Hatóság [szerkesztés]

A Közbeszerzési Hatóság feladata a közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása. A Hatóság része a Döntőbizottság és a Közbeszerzések Tanácsa.[7]

A KEF [szerkesztés]

A központosított közbeszerzés célja, hogy az állami igényeket nagy tételben jelentős árengedményekkel tudják beszerezni, azonban a központosított kiírás esetleg lehetőséget ad a "testre szabott feladatkiírásra", illetve egyéb visszaélésekre. A központosított közbeszerzés feladataival a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) foglalkozik, a központosított közbeszerzés keretein belül lefolytatott eljárásokat a nemzeti fejlesztési miniszter felügyeli és hagyja jóvá csakúgy, mint a központi költségvetési szervek és többségi állami tulajdonú vállalatok közbeszerzéseit is.

Jelenleg a közbeszerzésre vonatkozó jogalkotással és szabályozással kapcsolatos feladatokat és a központosított közbeszerzéssel a kormányzati szinten a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikai Államtitkársága látja el.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2011.évi CVIII.törvény a közbeszerzésekről, i. m. 
  2. ↑ Kbt.5§
  3. ↑ Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2011.évi CVIII.törvény a közbeszerzésekről, i. m. 167§ (1).bek. old.
  4. ↑ Ted tenders electronic daily Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, i. m. 
  5. ↑ Közbeszerzési Hatóság Honlapja Közbeszerzési Értesítő, i. m. 
  6. ^ a b Közbeszerzési Hatóság EU-s szabályozás, i. m. 
  7. ↑ Közbeszerzési Hatóság Szervezeti felépítés, i. m. 

Források [szerkesztés]

  • Közbeszerzési Hatóság: EU-s szabályozás (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 24.)

További információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közbeszerzés_Magyarországon&oldid=13301680”