Josef Barth

Josef Barth, egyes forrásokban magyarosan Barth József (Táblás, 1833. október 19. – Nagyszeben, 1915. július 29.) erdélyi szász flórakutató, evangélikus lelkész. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Barth”.

Élete

Parasztcsaládban született a Medgyes közeli Tábláson, Szeben megyében. A helyi általános iskola elvégzése után 13 évesen elhagyta szülőfaluját, és kisegítő tanítóként dolgozott Bázna, Nagyekemező és Ecel iskoláiban, hogy felkészüljön a továbbtanulásra. 1850-től a medgyesi lelkész- és tanítóképzőben tanult, és 1854-ben a legjobb eredménnyel végzett. 1854 szeptemberétől Muzsnán, 1856-tól Medgyesen volt tanító, majd 1861-től Kisekemezőn, 1864-től nyugdíjazásáig, 1905-ig Hosszúaszón volt lelkész.

Erdély flóráját kutatta, több, hazánkban addig ismeretlen növényfajt fedezett fel, számottevő herbáriumot gyűjtött.

Nagyszebenben, 82 évesen érte a halál 1915-ben.

Munkái

• Herbarium Transsylvanicum. Die Laubmoose Siebenbürgens (I–II., Brassó, 1871–73)
• Herbarium Transsylvaniciam. Die Flechten Siebenbürgens (Brassó, 1873).

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Heinz Heltmann: Josef Barth: Vom Autodidakt zum Nestor der siebenbürgischen Botaniker. www.siebenbuerger.de (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)