Johannes Lutsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 14., 08:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Johannes Lutsch
Született1607. április 28.
Nagyszeben
Elhunyt1661. november 17. (54 évesen)
Konstantinápoly
Foglalkozásakirálybíró,
a szászok grófja
SablonWikidataSegítség

Johannes Lutsch (Nagyszeben, 1607. április 28.Konstantinápoly, 1661. november 17.) nagyszebeni királybíró és szász comes.

Élete

Nagyszeben egyik patrícius családjában született. 11 éves korában egy évig látogatta a gyulafehérvári jezsuita kollégiumot; a magyar nyelv elsajátítása végett 1620–22-ben a kolozsvári unitárius kollégiumot látogatta, majd a szebeni gimnáziumban fejezte be előkészítő tanulmányait. Még ebben az évben beiratkozott a tübingeni egyetemre; rövid itt tartózkodás után Strassburgba ment, ahol két évig maradt; miután félévet még Marburgban töltött, visszatért hazájába. Városi hivatalba lépve, 1643-ban városkapitány, 1648-ban polgármester, 1650-ben királybíró és a szászok grófja lett.

Tevékeny részt vállalt II. Rákóczi György külpolitikájának megvalósításában. 1656 januárjában tárgyalásokat folytatott Bohdan Hmelnickij hetmannal, amelynek következtében létrejött egy erdélyi-kozák szövetség. Ugyenebben az évben az erdélyi országgyűlés Barcsay Ákos és Dániel Ferenc társaságában Mehemed Köprili nagyvezér táborába küldte, hogy megbékítsék a nagyvezért, aki akkor készült betörni Erdélybe. Küldetésük nem járt sikerrel: Köprili Lugost és Borosjenőt elszakasztotta Eredélytől; a korábbi 15 000 arany évi adó helyett, 40 000 aranyat vetett ki az országra, ezen felül 500 000 tallér hadikárpótlást is követelt. Barcsay Ákost szeptember 14-én Erdély fejedelmének tette, Lutschot azonban két társával túszként visszatartotta és magával vitte Konstantinápolyba. Lutsch a Héttoronyba került és itt értesült 1660 nyarán neje haláláról.

Műve

  • Diarium dessen in dem Herrn ruhenden N. V. W. W. Herrn Johannes Lutsch, vormals gewesenen treuen Königsrichter unserer Hauptstadt Hermannstadt, so aus seinen eigenen Manuscriptis von Worten zu Worten herausgegeben 1607-1661. (Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Klausenburg, 1839. I. 281-336. I. Kemény József gróf adta ki Lutsch fiának, Johannes Lutsch városi tanácsosnak, aki 1703-ban hunyt el, kivonatos másolatából és kiegészítésével.)

Források

Kapcsolódó szócikkek