Johann Gustav Droysen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2020. október 15., 10:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Német egyetemi, főiskolai oktatók kategória hozzáadva (a HotCattel))
Johann Gustav Droysen
SzületettJohann Gustav Bernhard Droysen
1808. július 6.[1][2][3][4][5]
Trzebiatów
Elhunyt1884. június 19. (75 évesen)[1][3][4][5][6]
Berlin[7][8]
Állampolgárságaporosz
Gyermekei
SzüleiJohann Christoph Droysen
Foglalkozása
  • történész
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
  • író
Tisztsége
  • a frankfurti nemzetgyűlés tagja (1848–1849)
  • Historiographer of the Prussian state (1877–)
IskoláiHumboldt Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeAlter Friedhof der Zwölf-Apostel-Gemeinde
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Gustav Droysen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Gustav Droysen (Trzebiatów, 1808. július 6.Berlin, 1884. június 19.) német történész, a hellenizmus szó megalkotója. Nagy Sándorról készített monográfiát.

Életrajza

Miután a berlini egyetemen nyelvészetet, régészetet és történetet tanult, 1829-ben gimnáziumi tanár lett Berlinben, 1833-ban egyetemi magántanár, 1835-ben pedig rendkívül tanár. 1840-ben kinevezték a történelem rendes tanárának Kielbe, ahol Schleswig-Holstein érdekében szóval és tettel működött Dánia ellen. (Staats- und Erbrecht des Herzogtums Schleswig. Kiel, 1846. és: Aktenmässige Politik d. dänischen Politik. 2-ik kiadás, Hamburg, 1850). Az ideiglenes schleswig-holsteini kormány ezután a frankfurti Bundestagba küldötte, később pedig Schleswigben követnek választották a frankfurti parlamentbe, ahol Gagern zászlaja alatt az alkotmány kidolgozásában tevékeny részt vett. 1849 májusában azonban ott hagyta a gyűlést, 1851-ben még Jenában fogadott el tanári állást az egyetemen, ahol egyúttal a történelmi szeminárium megalapítása által a történelmi tanulmányoknak új lendületet adott. 1859-ben, legnagyobb, Poroszországról szóló műve első köteteinek megjelenése után Berlinbe hívták a történelem tanárának, ahol haláláig mind a tanszéken, mind a szemináriumban áldádosan működött.

Munkássága

Először Aiszkhülosz fordításával tette nevét ismeretessé (Berlin, 1832. 2. köt. 4. kiad. 1884); ezt Arisztophanész fordítása követte. (1836-38. 3. köt. 3. kiad. 1881. 2. köt.), 1833-ban jelent meg első történeti, lelkesedéssel írt műve: Gesch. Alexander des Grossen. (4. kiad. 1882), melyből a tudományos apparatus elhagyásával készült kiadás is megjelent.) Ennek folytatása a Geschichte des Hellenismus című úttörő munka (Hamburg, 1836-43. 2 kötet, 2. kiad. Gotha, 1877). Az egyetemen a szabadságharcokról tartott kollegiumával aratta nagy sikereiet; ezeket 1846-ban adta ki először: Vorlesungen über die Geschichte der Freiheitskirege. (Kiel, 2 kötet). Követte ezt a: Leben des Feldmarschalls Grafen York von Wartenburg (I. kiad. 1851. VIII. kiad. 1877). Főmunkája azonban a: Geschichte der preussischen Politik c. 5 kötetnyi (14. részben), egyébiránt befejezetlen műve, mely Nagy Frigyes idejéig (1756) ér. Nagyrészt oklevéltári alapon nyugvó munka, melyben Droysen, áthatva a porosz királyság iránti lelkesedéstől, a Hohenzollern család gondviselésszerű misszióját hirdeti minden lapon. Nagyszámú kisebb dolgozatai összegyűjtve jelentek meg: Abhandlungen zur neueren Geschichte (Lipcse, 1876). Említendő még a Grundzüge der Historik (u. o. 1868, 3. kiad. 1883), apró füzet, mellyel Droysen csak rövid vezérfonalat nyújtott hallgatóinak, felolvasásainak könnyebb megértésére (túlságosan tömött és szófukar irálya dacára franciára is lefordították). 1893-ban jelent meg: Kleine Schriften zur alten Geschichte (I. kötet).[9]

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дройзен Иоганн Густав, 2015. szeptember 28.
  9. V. ö. Duncker Miksa, J. G. Droysen (Berlin, 1885).

Források