Jog és pszichológia

A jog és pszichológia (law and psychology), vagy jogpszichológia (legal psychology) empirikus, pszichológiai kutatása a jognak mint egész, a jogi intézményeknek, és az emberek joggal való érintkezésének. Pszichológiai alapelveket használ a jog kontextusában, célja az igazságszolgáltatás igazságosabbá tétele.

Craig Haney amerikai szociálpszichológus három megközelítés alapján rendszerezi a két terület közötti viszonyt:

1. Pszichológia a jogban (psychology in the law): Haney szerint ez a leggyakoribb kapcsolat a jog és a pszichológia között. Itt a jogalkalmazás szereplői, bírók, ügyvédek, ügyészek alkalmaznak, használnak fel pszichológusokat, pszichiátereket és tudásukat egy adott eset megoldásához. A büntető és polgári jogi kontextusban is jellemző ma már, hogy különböző elmeszakértőket vonnak be a tárgyalásokba. Tipikus példája ennek a családjog, ahol széles körben alkalmaznak Magyarországon is pszichológusokat. Amerikában például a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben a pszichológus a leginkább előnyben részesített szakértő.
2. Jog és a pszichológia (psychology and the law): ebben a viszonyrendszerben a pszichológia megtartja önállóságát, vizsgálja és analizálja a jog egyes intézményeit és folyamatát a maga szemszögéből. A pszichológia eredményeivel és célzott kutatással a jog komoly kihívást jelentő kérdéseiben tud segítséget nyújtani. Ilyen például a szemtanúk értékelése a modern emlékezetkutatás tükrében. A tanúk hibás emlékfelidézése az Innocence Project és sok más hasonló kezdeményezés alapján ma a leggyakoribb oka az ártatlan emberek elítélésnek. A pszichológia ebben az esetben rá tud mutatni, miért hagy minket cserben memóriánk, milyen mértékben bízhatunk benne, és módszereket tud kifejleszteni, ajánlani ezek elkerülésére. Utóbbira példa a kognitív interjú, egy pszichológusok által kifejlesztett komplex tanúkihallgatási metódus, amivel csökkenteni lehet a hamis információk bekerülését a tanú vallomásába. Ide lehet sorolni továbbá a mentális zavarok kérdését, vagy azt is, a bizonyítékok sorrendje hogyan hat a döntéshozatalra. De fel lehet hozni a terület sokszínűségét bizonyítandó egészen extrém eseteket is, mint az alvajárás közben elkövetett gyilkosságok vizsgálata.
3. A jog pszichológiája (psychology of the law): az utolsó pedig egy átfogóbb, absztraktabb megközelítése a jognak. Ebben a viszonyban a pszichológia arra keresi a választ, hogyan alakítja a jog az emberi viselkedést, illetve hogyan viselkednek az emberek a joggal való érintkezés során. Távolabbról nézve, hogyan hat a jog a társadalomra, és fordítva, hogyan hat a társadalom a jogra. Miért engedelmeskedünk a jognak, mitől sikeres az emberi viselkedés szabályozása? A terület leginkább a szociálpszichológia és a politikai pszichológia vonzáskörzetébe tartozik.

Példák a jog és pszichológia területéről

Viselkedésalapú joggazdaságtan

Kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban

Horgonyhatás és jog

kísérleti kutatások egyértelműen azt jelzik, hogy a jogi szereplők numerikus döntéseik során, a döntési környezetben jelenlévő kiemelkedő, de esetleges és önkényes számokra támaszkodnak. Bármilyen szám, amit érzékelünk, tudat alatt meg fogja határozni későbbi numerikus ítéletünket. Egy kísérletben például bírók egy dobókockával dobják ki az ügyészi igényeket, tehát teljesen nyilvánvaló, hogy jogilag irreleváns véletlenszerű számokról van szó, azok mégis hatnak rájuk. Akik például 9-est dobtak, átlag 8 hónapra ítélték volna a bolti lopáson kapott elkövetőt, akik 3-ast, átlagosan 5 hónapra. Ugyanez a pszichológiai erő hozza létre a minél többet kérsz, annál többet kapsz szabályt a kártérítési perekben. Egy teljesen azonos jogi esetben, a bírák úgy ítélkeztek, hogy az egyetlen különbség a felperes által bemondott önkényes szám volt. Az alacsony horgonyzási csoport bírái a felperesnek átlagosan 612.000 dollár kártérítést ítéltek, a kontroll csoporthoz képest kevesebb, mint a felét. Eközben a magas lehorgonyzási hatásnak kitett bírák átlag 2.200.000 dollárt ítéltek meg, majdnem háromszor annyit, mint a horgony nélkül ítélkező bírák – pedig azonos tényállás és jogszabályi környezet mellett, a kártérítési összegnek meg kéne egyeznie.

Nudge

Az állam a viselkedésirányítás során nem hagyományos eszközeit használja – büntetés és ösztönzés – hanem egy harmadik utat választ, és pszichológiai ösztökélés segítségével tereli az állampolgárokat egy meghatározott viselkedésforma felé.