Japánciprus
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Aomori prefektúrában, Fukaura városa mellett
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japánciprus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Japánciprus témájú médiaállományokat és Japánciprus témájú kategóriát. |
A japánciprus (Cryptomeria) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának nemzetsége. Egyetlen faja az éppen ezért ugyancsak japánciprusnak nevezett Cryptomeria japonica.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Kizárólag Japán három szigetén – Honsún, Sikokun és Jakusimán – honos; minden más élőhelyén betelepített (még ha több száz éve is).
A japánok egyik szent növénye. A legenda szerint Tokugava Iejaszu halála után hatalmas tömegek járultak sírjához, hogy kövekkel és lámpásokkal díszítsék sírhelyét. Egy szegény ember, akinek még lámpásra sem telt, azzal fejezte ki a halott sógun iránti tiszteletét, hogy fákat ültetett a sírhoz vezető út mentén: hadd védje árnyékuk a jövő zarándokait a tűző naptól. Ezekből a japánciprusokból mára Japán egyik legszebb fasora lett: a 60–70 méter magas fák törzsének kerülete mintegy 8 méter.[1]
Eredeti élőhelyein állományai kicsik és erősen széttagoltak, ültetett erdői viszont szépen gyarapodnak. A megmaradt természetes erdőfoltok többségét Jakusimán találhatjuk, ezekben sok fa ezer évesnél is idősebb.[2]
Legnagyobb telepített állományai Kína Hupej tartományában nőnek; kínai változata mostanra külön alfajnak számít. Jelentős erdőit ültették Bolíviában és Kolumbia Antioquia megyéjében.[3]
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Törzse általában egyenes, kúp alakú koronával. Ágazata ritkás. Világoszöld lombozata fiatalon zárt, illetve laza, pamacsos. Húsos levelei ár alakúak.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
A semleges vagy inkább savanyú talajokat kedveli. Vízigénye legalább közepes, és a párás levegőre is szüksége van. A szelet, a hónyomást és a nagy hideget nem bírja.
Alfajok, változatok[szerkesztés]
- Cryptomeria japonica ssp. japonica (törzsváltozat)
- Cryptomeria japonica ssp. sinenssis (Thunb. ex L. f.) Sell[3]
- C. japonica 'Elegans' — Sűrűn elágazó, legfeljebb 5 m magasra növő, kusza bokor. Kérge világos vörösesbarna, kékes-vagy szürkészöld tűlevelei 20 mm-esek; ősszel vörösesre színeződnek. Tobozai későn fejlődnek, kevés magot hoznak, és azokból az alapfaj nő, tehát csak dugványról szaporítható.
- C. japonica 'Christata' — Elszalagosodott, lapult hajtásai hatalmas tülköket és kakastaréjokat formáznak. Lassan nő.
- C. japonica 'Elegans Viridis' — Tűlevelei puhák, lombja télen-nyáron üde zöld. Alakja széles kúp, kissé ágemeletes.
- C. japonica 'Globosa Nana' — Fiatalon szabályos gömb alakú, tömött, zöld lombú fa. Lassan nő, idős korára több, egymásba olvadó gömbbé alakul.
- C. japonica 'Vilmoriniana' — Szabályos gömb alakú; évente alig 2–3 cm-t nő. Lombja sűrű, sötétzöld, télen kissé barnára színeződik. Tapintása kemény. 'Aurea' néven aranysárga változata is van.[4]
- C. japonica 'Yokohama' — Igen lassan nő, 10 év alatt éri el a 60 cm magasságot. Gömb alakú. Ágai, hajtásai merevek, rövidek. Apró tűlevelei merevek, kissé szúrósak, színük üde zöld. Színét télen is megőrzi.[5]
- C. japonica
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Debreczy Zsolt: Japánciprus (Cryptomeria)
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
- ↑ a b A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos
- ↑ Kolibri kertészet
- ↑ Borhy kertészet. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos
- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 23. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
